Már megint úgy érzem, hogy be akarnak csapni! Tényleg környezetbarát? Ki fog érte valójában fizetni? És kihez kerülnek az előnyei?

Az eltelt 15 év során egyre nagyobb megdöbbenéssel szemlélem a napenergia körüli mizériát, de nem tölt el túl nagy öröm. Valahogy azt érzem, hogy egy gigantikus nagy hazugság épül, ami egy nagyon igazságtalan helyzethez fog elvezetni. Legalábbis ez a félelmem. Vajon alaptalan?

Környezetbarát? Miért lenne az? Meddig tartják majd annak?

Amennyiben valaki annyit lát a napenergiából, hogy nem szénből, fölgázból, kőolajból vagy nukleáris dolgokból áll elő, hanem fényből, akkor valóban a környezetet kímélő eljárásnak tűnik. Amint a színfalak mögé nézünk, ez a zöld lepel lehullik és rettenetes dolgok derülnek ki.

Előre leszögezem, hogy nekem semmi bajom azokkal, akik "napelemesítettek", ahogyan azzal sincs bajom, ha valaki elektromos autókat használ vagy hibrideket. A bajom azzal van, hogy ezeket "zöld" meg "ökológiailag fenntartható" és "környezetkímélő" valaminek állítják be. A saját véleményem erről az, hogy rendben, ezeket a pozitív címkéket a "napelem" (ezt a megnevezést használom, bár műszaki szempontból téves) kapja meg a ezeket, meg minden egyéb minimum részben elektromos jármű is, de akkor a dízelmotoros járművek sokkal inkább megérdemlik. Sőt, bizonyos feltételek mellett a benzines autók is zöldebbek ezeknél. Ugyanis náluk is találni olyan egy-két tényezőt, amit ki lehetne emelni, mint ahogy a napelemnél is teszik.

Ilyen képekkel sulykolják az emberek fejébe azt, hogy a napelemes energiatermelés pozitív dolog a környezetre nézve
(a kép innen származik)

Jöhetne valaki azzal, hogy ne keverjem össze az elektromos autózást és az otthonok energiaigényét, de nem én veszem egy kalap alá. Kérjen bárki sok árajánlatot a házának a "napelemesítésére" majd kérdezzen rá a megtérülésre. Nagy eséllyel benne lesz az elektromos autó töltése is, mivel az javítja a megtérülési időt. Ezért nem választom szét a kettőt. Persze valakik igyekeznek két külön tételként kezelni a két jelenséget, ami érthető, hiszen az akkumulátorgyárakat nehéz a szokásos zöld címkékkel ellátni. Pedig akkor, ha az elektromos autókban hiszünk, akkor az akkugyáraknak is örülni kellene.

Az akkugyártásról, hogy milyen alapanyagok kellenek hozzá, milyen szállítási műveletek történnek és milyen eljárásokat alkalmaznak, nem írok semmit, hiszen bárki utána tud nézni. Iszonyatos ára van annak, hogy akármilyen akku a kezünkbe, a házunkba vagy az autónkba kerüljön.

Ilyen propaganda anyagokkal erősítik meg a hitet abban, hogy a napenergia környezetbarát, holott már a napelemek gyártása miatt sem állja meg a helyét a fenti összehasonlítás
(a kép innen származik)

A napelem vajon zöldebb? Első lépésben szilícium kell, lehetőleg tiszta. Azt honnan és hogyan szerzik be? Milyen folyamatok mennek végbe addig, amíg a gyártásra alkalmas szilícium előáll? Aztán jön az olvasztás, az öntés, ami biztosan szintén nagyon környezetkímélő módon történik meg. Nem beszélve a savas vagy lúgos maratásról, mely tudtommal elkerülhetetlen lépés. Azért, hogy a felület a fényt a szükséges módon nyelje el, be kell vonni titán-dioxiddal. Ezt kétféle eljárással állítják elő, érdekelne melyiket meri bárki zöldnek minősíteni. Ezen a ponton még nincs napelem, de már elveszti az értelmét azon agyalni, hogy mennyire védjük és kíméljük vele a környezetet.

Utána ott van az elhasznált akkuk és napelemek utóélete. Érvelhetnek ugyan azzal, hogy mennyi százalékát lehetne ismét hasznosítani, de az elvi lehetőség és a gyakorlat nem ugyanaz. A sok hulladékból pedig sok szemét lesz, a sok szemétből meg sok szennyezőanyag. Több mindent lehetne még említeni, ezért nem is folytatom, aki akarja, az már ennyiből is érti, hogy itt (is) nagyüzemben megy a zöldre mosdatás.

Az "ingyen áram" a piacon

Eddig az a rendszer működött, hogy leegyszerűsítve a napelemesek órája oda-vissza forgott (persze ez így nem igaz). Aki már benne volt az "oda-vissza forgó" rendszerben, az egy ideig még maradhat, 10 ilyen év ugyanis mindenkinek jár. Az újabban csatlakozók azt nyerik, hogy a feleslegüket a szolgáltató olyan áron veszi meg, mintha ők maguk is Paks lennének. Illetve mód van arra is, hogy ismét megtérítse az állam a "napelemesítés" teljes költségének egy tekintélyes részét, beleértve a helyben telepített nagyobb kapacitású tárolókat is. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Vegyünk példának egy olyan különleges zöldségespiacot, ahol csak paradicsomot árulnak. Legyen ez egy olyan piac, hogy amikor valaki regisztrál a piac vásárlójaként, akkor ezt csak pénzért teheti meg. Cserébe annyi paradicsomot visznek ki neki a házához, amennyit csak rendel, amit majd mindig utólag fizet ki.

Képzeljük el, hogy ez a piac nyit egy lehetőséget a "termelői vásárló" részére. Neki többet kell fizetni a regisztrációért, de cserébe több nagyszerű kedvezményt kap. Amennyiben van feleslege, akkor a piac elszállítja tőle, neki ezért nem kell fizetnie semmit. Az elszállított felesleget a piac raktározza és adja el azoknak, akiknek éppen akkor szüksége van rá. Ebben az a kedvező, hogy a piacé a szállítási és a raktározási veszteség, valamint az ezzel járó összes költség, ami nagyon nem jelentéktelen, hiszen a paradicsom nem éppen jól szállítható és raktározható.

Sőt, a piac, a többi vásárló pénzéből (!) kifizeti a "termelői vásárló" kertje létesítési költségeit is, legalábbis egy jelentős részét, persze csak azoknak, akik igénylik. Mindezek mellett még ott van aztán az a lehetőség is, hogy a piac az elszállított feleslegért cserébe, az év során bármikor, bármennyi paradicsomot kiszállít a termelőnek addig a határig, amennyit ő leadott. Az oda-vissza szállítgatás pedig nem került semmibe a termelői vásárlónak, mert az beépül a paradicsom eladási árába.

Érezve azt, hogy ebbe azért némi igazságtalanság belesült, módosítanak a rendszeren. Az eddigi termelői vásárlók 10 évig megtarthatják a szerzett kedvezményeiket. Az újonnan regisztráló ilyen vásárlóknak úgy járnak a felsorolt extra juttatások, hogy nem évente, hanem gyakrabban van elszámolás. Azért, hogy ne legyenek szomorúak, kifizetik nekik a kertkialakítás és egy házi terményraktár építési költségeinek a jelentős részét is.

Mivel a piacot működtető kereskedő pénzből él, könnyű átlátni, hogy neki ez nem annyira előnyös. A paradicsom szállítgatása és raktározása során nagy a vesztesége, ezért fel kellene emelnie az eladási árait. Ám ebből óriási felháborodás lenne, így az állam belép a piacra és a vásárlók amúgy is befizetett adójából ilyen-olyan zsebekbe dug némi pénzt. A termelői vásárlót nem bántja, hiszen ő amúgy is nyer az egészen.

A nem termelői vásárló azonban a paradicsom emelkedő árán, valamint az államnak befizetett szintén növekvő adóterhein (pl.: ÁFA) keresztül fedezi ezt a rendszert. Végső soron tehát ez egy olyan játék, amin ő veszít.

Ha a példa nem is tökéletes minden részletében, jól rámutat arra, hogy itt valójában ki fizeti a többletköltségeket. Ezt le lehet fordítani úgy, hogy akinek több pénze van, az nagyobb eséllyel lesz nyertes. Az pedig, aki a szegényebb réteghez tartozik, nagyon csúnyán lesz vesztes, hiszen az ő befizetéseiből nő a nála tehetősebbek kényelme, ráadásul e miatt kapja majd drágábban az áramot. Ez valahol egy perverz dolog. Mármint a "perverz újraelosztás" egy létező fogalom, amelynek sajnos a napelemes áram egy jó példája.

Persze nem a rendszer nyertesei vagy a vesztesei a hibásak. Biztosan sok olyan nyertes van, aki hitelből vagy eszeveszett kőkemény spórolásból fizette ki a napelemesítés költségeit. Az is biztos, hogy nem mindenki kért támogatást vagy kapta meg azt, amennyivel tervezett. A probléma maga a rendszer ilyen jellegű kiagyalása volt. Akinek lehetősége volt ezzel élni, az akkor lenne csak hibás, ha nem élt volna vele.

Még azt is elfogadom, hogy erre a nagyszámú új belépőre szükség volt, mert így lehetett jobban megfizethetőre redukálni a költségeket. Nagyon régóta követtem a telepítési és csatlakozási költségeket, letagadhatatlanul megjelentek az árakban a tömegigény okozta előnyök. Ettől függetlenül ez a rendszer így igazságtalan. Ám a mostani magyarországi gyakorlat a józan észnek is ad egy pofont.

Az "ingyenes zöld áram" raktározása

Ha már csak a jelenben előfordul olyan nap, hogy a háztartási napenergiatermelés eléri Paks méreteit, akkor időszerű gondolkodni a tárolásán is. Egyébként is teljesen blőd dolog az, hogy meg sem próbálkozunk a tárolással, mivel a felhasználási és a termelési csúcs nem esik egybe. Sőt, a veszteségek ellenére is haszonnal jár a tárolás, de ezt nem is kell részletezni. Az lenne a logikus, ha már egyszer nagy ráfordítással megtermelik a naperőművek a napfényből az áramot, akkor nem kellene veszni hagyni - ahogyan most tesszük!

Remélem azt, hogy akik annyira nagyon pártolják a napenergia terjesztését, ráadásul az ilyen társadalmilag igazságosnak nem nevezhető mód sem zavarja őket, majd a tárolás ellen sem fognak szót emelni. Ennek egyik módja a termelés helyén kialakított "tároló", ami szükségessé teszi az akkumulátorokat. A másik megoldás a kollektív tárolás. Amíg a termelési helyen nem lenne muszáj tárolni (de mi támogatjuk!), addig a kollektív tárolás elhagyása olyan pazarlás, mintha bankjegyekkel fűtenénk.

A bőség idején a szivattyúk a felső medencébe szállítanak vizet, amit a fogyasztási csúcs idején leeresztenek, a lezúduló vízzel pedig áramot állítanak elő; az ábrán egy működő szlovákiai létesítmény váza látható, de azt gondoljuk róluk, hogy ők nem értenek a természetvédelemhez
(a kép innen származik)

Tudomásom szerint a leggazdaságosabb és legkörnyezetkímélőbb módja a kollektív tárolásnak... a szivattyús-tározós erőmű. Egy darab ráadásul nem elég, hanem ahol csak mód van rá, fel kell építeni, mert az áram szállítása eléggé problémás. A kormány már bejelentette az első ilyen erőművet. Kétségtelen, hogy ekkora termelés mellett jön majd a második és a harmadik is.

A németek sem voltak képesek megvédeni a természetet, teljesen élhetetlenné tették a türingiai erdőt Goldisthal körül, csak azért, hogy tárolhassák a felesleges energiát - legalábbis a "zöld" logika szerint
(a kép innen származik)

Egy ilyen erőműnek csak akkor van értelme, ha jelentős szintkülönbség áll rendelkezésre. A térképre nézve teljesen egyértelmű hol vannak az ideális helyszínek. Halogatható egy ideig, de nagyon hamar el fogunk jutni a Dunakanyarhoz. Akkor majd mi lesz?

Persze létezik egy másik forgatókönyv, mert Magyarországon senki nem meri felvetni a Dunakanyart ideális helyszínként. Az első valószínűleg egy felhagyott bányaterület helyén jön majd létre. Mivel "nem akarjuk elrontani" a Dunakanyart, ezért a mostani tervek arról szólnak, hogy a magyar adófizetők pénzén felépítik a továbbiakat, de valamelyik szomszédos országban!

Akik ismerik ezeknek a tározóknak a működését, tudhatják, hogy nem egyszer természetvédelmi területen épülnek meg. Ahogyan lehet is sejteni, ezek idegenforgalmi szempontból kiemelt helyekké válnak, amelyek évi 12 hónapon át üzemelnek, mivel évszaktól függően eltérő programokat kínálnak. Nos, erről is lemondunk és átadjuk ezt valamelyik szomszédunknak! 

A megtérülésről - de őszintén

Napenergiás fűtéshez jutni a saját házunkban, drága dolog. Nálam az áramhasználat egyébként nem tétel, mert a végtelenségig lecsökkentettük a fogyasztást. Extra keveset fogyasztó égőket vásároltunk (nem olcsó vackokat), lecseréltünk szinte mindent a legenergiatakarékosabbra és megkerestük az ideális helyszínt a részükre. Vannak hónapok, amikor 10 kWh sincs a fogyasztásunk, nagyon sokszor pedig 40 kWh alatt marad. Egyedüli dolog amire az áram érdekes lehetne, az a fűtés.

Nagyon sok napelemes céget megkerestem most. Az általam kitöltött űrlap alapján kalkuláltak egy értéket, de rengeteg helyen megjegyezték azt, hogy a helyi sajátosságoktól függően emelkedhet az ár. Többüket felkértem egy tisztességes árajánlat elkészítésére, amiből minden valós költség kiderülhet. Természetesen felkínáltam érte pénzt is, hiszen valakiknek ezzel munkája van, nekem meg kisebb veszteség fizetni egy normális ajánlatért, mintsem ráfizetni sok-sok millió forinttal.

Az itt közölt képeken kitakartam részleteket, színeket cseréltem, hogy az árajánlatot adó cégek ne legyenek felismerhetők. Azért járok el így, mert ők nem csalók, hanem tisztességesen leírták előre a költségeket, nem szeretném őket ezért rossz színben feltüntetni.

A legolcsóbb megvalósítás ára 3,2 millió forint, de az olyasmi volt, ami nem igazán vált volna be. A 3,5 milliósban is voltak hiányzó elemek, így a jól működő rendszer 3,84 millió forintba került volna.

A tisztességes árajánlatok alsó határa 3,2 millió forint

Erre az összegre még rakódik "pár apróság", így a végén a 4,3 milliót is átléptük volna. Ezeket nem a napelemes cégnek kell kifizetni, ezért nem tartalmazta az árajánlat, de előre felhívták rá a figyelmem. Érdemes volt minden költségnek a végére járni, mert egészen jelentéktelen kis apróságnak tűnő dolgokért is komoly összegeket kell fizetni.

Egy évben 6 hónapot fűtök, ami 10 éves időszak alatt 60 hónap. Másképpen fogalmazva havi 71 ezer forintos összegért van napenergiás fűtésem, amelyből 19 ezret az államnak adok, de szintén előre!

A cég tisztességesen elmondta, hogy 10 év után mire kell számítanom, ezért nem tervezek a további évekkel. Nagy esélye van annak ugyanis, hogy jelentős ráfordításra lesz szükség valamikor a 10. év után. Utána már nem havi 71 ezer forintot fizetek ki 10 évre előre, hanem kedvezőbb összeget, aztán majd valószínűsíthetően ismét egy nagyobb összeg következik.

Azt is elmondták, hogy ez a 4,3 milliós befektetés nagy valószínűséggel teljes egészében megoldja a fűtésem, de egy-egy extrém időszakban talán nem fogja fedezni. Az alacsonyabb összegű megvalósításoknál viszont ezt nem tudták még ígérni sem, ott egész biztosan akadnak problémás hetek.

A legmagasabb árajánlatra mondjuk azt, hogy 10 millió forint.

Közel 10 millióba fér bele minden, de ezt sem látom megtérülni

Ebben az esetben mindent beleszámoltak, tehát egyszer fizetek, minden mást ők intéznek. Természetesen mindenre amire csak ránéztek a telepítés közben, garanciát adnak. Ők ennyi pénzért 25 évig gondtalan fogyasztást ígértek, a részemről csak az amúgy is szokásos karbantartásokra van szükség. Őket egyébként nagyon megkedveltem, mert tényleg mindenre gondoltak. Ha megérte volna az egész beruházás, akkor mellettük döntöttem volna.

A 25 év az 150 fűtési hónap, vagyis havi 66 ezer forintos fűtésszámlát fizetek ki 25 évre előre. Ebből 18 ezer az államé, amivel csak érzékeltetni szeretném, hogy a 27 százalékos ÁFA nem elhanyagolható. Ám ettől még drága. Ők egyébként azt mondták, hogy várhatóan 25 év után pár évvel lesz szükség egy nagyobb befektetésre, amit akár 40 évig lehet halogatni. Onnantól viszont nem tudnak tervezni, mert a technológiai változásokat nem látják előre. Ugyanakkor az első 25 évben akkor is meg lesz oldva a fűtésem, ha extrém kedvezőtlen lenne az időjárás.

Nálunk a fűtés úgy megy, hogy van két kicsi erdőnk, azok bőven megtermelik minden évben a tüzelőanyagot. Persze van annak időbeli költsége, hogy az ember ültet, gondoz, kivág, felaprít, szárít és így tovább, de anyagiakat tekintve ez nem mérhető össze a fenti nagyságrendű kiadásokkal. Nekem a napelemesítés egyszerűen nem tud megtérülni, a kényelmem meg nem ér ennyit. Ráadásul szeretek a fákkal foglalkozni, szívesen aprítom a fát és szeretem a fa által biztosított igazi meleget. A mi példánk persze nem általános.

Lehetne arról bármit írni, hogy falun milyen a fűtés általában, de sokkal beszédesebbek a szélcsendes hideg napok. Elég sokan azzal fűtenek, ami elégethető és meleget ad. Nos, ennek is nulla forint a költsége. Akadnak persze olyanok, akik vásárolnak tüzelőt. Az ő költségeik sem mérhetők össze a fentiekkel. 

A napelemes cégeknek elmondtam, hogy nem jön ki a megtérülés. Ők a következőkkel érveltek:

• nagyon drága lesz az áram, mert a rezsiköltségek támogatása minden formában el fog tűnni - bár nem látom át azt, hogy mire alapozzák ezt a véleményt, mindenesetre írásban nem merték vállalni;
• kocsit is tudok vele tölteni és akkor már egyből megtérül!

Ez a két állítás az összes árajánlatot adó cég részéről elhangzott akkor, amikor a megtérülésről beszélgettünk. Vagyis az elektromos autózás és a házakra telepített napelemes rendszer itt kapcsolódik össze. Nem lennék meglepődve, ha a napelemesítésben érdekelt cégek állnának az e-autózás tervezett kötelezővé tétele mögött, bár ennek nem jártam utána.

Összegzés 

Most tehát abba az irányba látszik haladni a dolog, hogy a napelemesítésről úgy gondolkodunk, mintha az teljesen "zöld" energia lenne, holott csak azért lehetne annak nevezni, mert az egyik inputja egy megújuló forrás. E mellett számos más input nem az, ráadásul a keletkező hulladékokkal is vannak problémák, valamint a tárolási kényszer is már az asztalra került és valószínűleg nem lesznek vele elégedettek a magukat zöldnek gondoló politikusok.

Úgy állunk, hogy leginkább az anyagilag tehetősebb réteghez tartozók élhetnek vele, direkt és indirekt módon nem kevés támogatással, amely a végkifejletet tekintve azt is jelenti, hogy a szegényebbek fizetik ki az árát, hiszen a dotáció nem az égből hull alá. A szegényebbek az egészből nem kapnak semmit (a rezsicsökkentés egy külön történet). 

A kollektív tárolás esetén nyerne vele mindenki, hiszen az ellátás minőségét javítaná (bár erre nem tértem ki, de a szabályozásban lenne szerepe), valamint a megtermelt "zöld" energia mások általi elérhetőségét is megoldaná. A miniszteri nyilatkozatokat alapul véve arra van esély, hogy ebből is egy agyament verziót fogunk megvalósítani.

A szegényebbektől kapott indirekt juttatások árán a tehetősebbek "kizöldítik" magukat a jelenünkben. Aztán nem lesz meglepő, ha esetleg elérkezik az a pillanat, amikor majd a nem "zöldített" háztartások légszennyező fűtése kerül célkeresztbe. Az lesz az újabb igazságtalanságnak egy súlyos mérföldköve, hiszen ők azért "kímélhetik" a környezetünket, mert az ő fejlesztéseiket mi fizettük ki.

Egyébként a magam részéről örülnék több napelemnek, szorgalmazom a házi szélerőműveket is, valamint a geotermikus energiát is pártolom. Kifejezetten örülnék annak, ha ezeket mindenki részére elérhetővé tennék, külön figyelmet fordítva a falvakra, ahol egyébként nagyon sok pozitív hatása lenne ezek támogatott terjesztésének. Fontosnak tartom a tiszta levegőt, szerintem az emberek is megérdemlik a védelmet a megfagyástól és a hideg lakás okozta problémától (hiszen az élő ember is a környezet része, de őt nem védjük?), ezért cserébe pedig szerintem meg kell fizetni az árat. Ezen ár egyik része pedig az a sok káros hatás, amely a napenergia hasznosításával jár a környezetre nézve. Pártolom tehát, de nem mosdatom zöldre,

Ezek azok a kérdések, amiről nem szól a közbeszéd a napelemről. A legegyszerűbb úgy ítélni, hogy tévedek, amire egyébként mindig megvan az esély, ezzel nincs bajom. A másik lehetőség viszont az, hogy ezek a kérdések most egyszerűen senkit nem érdekelnek. Ha így van, akkor az viszont nagy baj... Tévednék?