@Kyria: én is budapesti vagyok, nehezen szoktam meg. Éltünk Bécsben, ott teljesen otthon tudtam magam érezni, ezekből az élményeimből tudom azt, hogy én nagyvárosi ember vagyok. A mostani falusi életet azért tudjuk elfogadni, mert az emberek normálisak, az életmód pedig nagyon közel van ahhoz, amit élhetőnek érzek.
Laktunk olyan falvakban külföldön, ahol még ennél is rosszabb volt a helyzet a közszolgáltatások terén. Ösztönösen is ahhoz viszonyítunk, de attól még ez nem válik olyanná, amit így kellene hagyni.
A KATA ilyen módon való kivezetése nagyon drasztikus volt. Az sem volt semmi, amit még utána kaptunk, csak arról a média nem ír semmit.
Szerintem az sem normális, hogy KATA-s adózóként vagy tételes költségelszámolást alkalmazó vállalkozóként nagyon másféle szemlélettel kell gazdálkodni. Informatikai vállalkozóként elég jelentős költségek vannak (csak egyetlen számítógép ára is horror), ezek egyik adózásból a másikba való átvitele sem egyszerű.
A végső, nagy vesztes amúgy az, aki a boltban vásárol. Mi minden keletkező +költséget, az átállásból eredő minden kárunkat érvényesítettük az árainkban. A megbízók kénytelenek voltak ezt kifizetni, ezért ők tovább görgették - ami a boltok áraiban nagyon érzékelhető. Ez azokon csapódott le, akik munkabérből élnek, mivel ők általában nem tudták a munkaadón behajtani azt, hogy a 140 forintos 1,5 százalékos tej már 400-450 a boltokban. Az állam meg jót röhög, mivel nekik az ÁFA miatt ez csak több pénz.
A KATA azért volt jó, mert nem kellett számlákat kérni, megmenekült az ember egy csomó adminisztráció alól. Emelhették, bővíthették volna a havi összeget, de szerintem direkt a véresebb utat választották az ÁFA miatt.
@Kyria: A jégeső a JÉGER működésének köszönhetően nincs. Nálunk inkább a szél okoz problémát, mert gyakran erős szélviharok vannak. Mi nagyon erős fóliát szereztünk be, ami ellenállóbb. Apróbb, helyi javítások minden szélvihar után kellenek, majd kiderül mennyit bír. Ezt a fajta fóliát 3 éve használjuk és bírja. Amíg nem ezeket használtuk, addig elég sokat kellett javítani, ez most már tényleg csak apróbb javításokra korlátozódik.
A napsütés függvénye hány fok alakul ki. Van egyébként 6 ablaka, valamint melegebb időkre napelemes légkondija is. Ha nem csinálunk semmit, akkor 45-50 fok is kialakul amikor kánikula van. Amikor nyáron az 50 fokig mérő hőmérők is feladták, akkor nem néztem meg mennyi volt a sátrakban, de ott a hőmérők túléltek. A napelemes légkondival jól kordában lehet tartani a belső hőt.
A mobilizált kert lényege, hogy sokféle árnyékba tudtuk őket vinni, mindig az időnek megfelelően. Például találtunk olyan helyeket, ahol a 9-kor kezdődő égető nap idejére már árnyékba kerültek és úgy is maradtak egész nap. Amikor enyhült a nap ereje, akkor olyan helyekre vittük őket, ahol csak napi X órát érte őket a direkt napfény. Ősszel pedig amíg csak lehetett, napfényben voltak. Olyan 8-10 költöztetés volt a szezon alatt.
A citrusoknak nagyon kell a víz (nálunk citrom, narancs és mandarin van). Ezt úgy oldottuk meg, hogy mindegyik földbe telepített fa igazából egy nagy gödörbe került, amit fóliával körbe is szigeteltünk. Abba sokféle talajt kaptak, még tart a kísérlet, hogy melyik a jobb. Eddig nem látok különbséget. Ennek a megoldásnak a lényege, hogy tudjuk pótolni a vizet, hiszen alulról nem szárad ki.
Nekünk Görögországban vannak citrusaink, ott nyáron nagyon kevés esőt kapnak. Szeptembertől márciusig nagyon esik. Nagyjából négyszer annyi, mint amennyi Magyarországon. Április, május még valamennyire csapadékos, de a 3 nyári hónapban szinte alig van eső - mégis simán túlélik. Keresem a válaszokat, hogy ott miként élik túl, lehetséges, hogy a páradúsabb levegő miatt. Mi szoktunk nekik itt vödörbe vizet rakni, talán nem felesleges.
A barackoknál szerintem védekeznünk kellene a tavaszi fagy ellen. Nem tudom melyik lenne a legjobb, de valamelyiket majd kipróbálom, mert én is gyermekkori ízt kergetek :)
Ez egy érdekes írás volt, a kommenteket még olvasom. Azért amit a faluról írtál, hát engem kirázott a hideg is. Mindig Budapesten éltem, én el sem tudnék képzelni mást. (Ráadásul külföldre sem vágytam, mert egy-egy hosszabb utazásnál kiderült, hogy sajna honvágyas vagyok. És nem, magam sem értem, de ez van.)
Azt nem gondoltam volna, hogy ez a KATA kihúzás ennyire drasztikus volt, nekem csak az maradt meg, hogy a futároknak volt vele gondja, de akkor sokkal szerteágazóbb a probléma.
Érdekes, amiket írsz. Mindjárt felmerült bennem a kérdés, hogy nyáron vajon hány fok lehet abban a fóliasátorban? Meg ha jön egy jégeső, akkor abból vajon mi marad? Vagy lehet erre biztosítást kötni? (De akkor az is egy külön tétel fizetnivaló.)
A mobilizált kertet, azt nem értem. Jó, dézsákban vannak a növények, de még ha nem tudom, mekkora kertetek van is, nem totál mindegy, hol süti a nap, avagy áztatja az eső? Mi ennek a szállítgatásnak a lényege?
A citrusliget jó ötletnek tűnik, a citrom- és/vagy narancsfák mennyire vízigényesek? Mert bár Olaszországban nyáron irdatlan meleg van, azt meg nem tudom, eső mennyire esik, viszont ott a tenger, amiből valamennyi párát csak befúj a szél.
A barack, az egy katasztrófa évek óta. Nem is nagyon találni már nyáron a piacokon se, amit meg a szupermarketekbe hoznak csuda tudja honnan, az a szó szoros értelmében ehetetlen. Én még emlékszem a régi barackokra - középkoromra való tekintettel - de azok a régi ízek valahogy elvesztek.
@Kyria: ezek a dolgok fokozatosan, szépen lassan jönnek, ami segíti az elfogadást. Ha egyik napról a másikra történne, az más lenne. Sajnos vagy szerencsére, az ember úgy működik, hogy a rossz dolgokhoz is tud alkalmazkodni. 2022 annyiban más volt, hogy a sok negatív változtatás miatt már év közepére nem a kertben tapasztalt veszteség volt a nagy probléma - persze azért tudatában voltunk annak, hogy a több hónapos esőtlenség mit fog okozni. Naponta vesztettünk fákat, töveket, de augusztusra már valahogy természetesnek vettük ezt is. Persze az ember próbálkozik menteni amit lehet. Nekünk ez három irányba megy.
Az egyik a fóliasátrak építése, ahol lényegesebben jobban tudjuk szabályozni a körülményeket. Most már böhöm nagyokat is építünk, mert amit csak lehet, azt oda viszünk be.
A másik megoldást elég lassan szoktam meg, amolyan mobilizált kert. 10-15 literes edényekbe, meg nagyobb cserepekbe ültetünk, amelyeket az aktuális időjárásnak megfelelően szállítunk át a kerten belül. Tavaly csak kísérlet volt, de az a pár tő amit így nevelgettünk, meglepően szépen termett és extra finomat. Ez volt az oka annak, hogy sok paprika és paradicsom nem jutott be a házba :) Csak kóstolgattuk őket, de szinte mindig ott helyben megettük az összeset, annyira extra finom lett az ízük.
A harmadik egy citrusliget, szintén kísérleti céllal. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy egész jól idomulnak a nálunk lévő klímához. Például évek óta az van, hogy áprilisig vagy májusig szépen fejlődnek a barackfák, aztán az április avagy májusi hajnali fagy pár óra alatt kivégzi az évi termést. A citrusféléknek ez nem gond, a nyarat meg könnyedén viselik. Lehet, hogy ez lesz a jövő :)
A fügepálinka brutálisan jó, egyszer ittam - mivel a magyar vidékre (még) nem annnyira jellemző - de felejthetetlen az íze.
Én mélyen tisztelek minden embert, aki kertészkedésre/termelésre adja a fejét ezen időjárási és minden egyéb körülmények között.
Most ugyan pont napok óta szakad az eső, de ha március-áprilisban fagyni fog (és volt már ilyen, emlékezzünk csak ama híres-hírhedt március 15-ére, amikor a havazás miatt megállt az ország), szóval ha esetleg hasonló bekövetkezik, én tényleg nem tudom, hogy lehet az ilyeneken túllendülni!??? (Jómagam biztosan összeomolnék.)
@hümhüm: havi 19750 ft a többlet... ennyi idő után már jól látszódik, hogy nem annyi. Az egy hónapra jutó többlet 80 ezer ft körül van. Csak azért írom ide le, hogy ne ez alapján számoljon valaki (jött ilyen üzenet).
@KékFény6: Ezt tudom, de piacozni (eladni) egy külön gazdasági ág, eszközök és idő kell hozzá. Egyébként próbáltam és nem szeretném soha többé. Cserébe le is mondok a végfogyasztónak származó eladásból érkező profitról. Mondjuk úgy, hogy ezzel a döntésemmel támogatom a kereskedelemben létesített munkahelyek megőrzését (én termelek, a kereskedelem meg adjon el, így mindenki marad a saját területén).
Ettől függetlenül is számomra még mindig kérdés, hogy a helyi őstermelői kínálat milyen okok miatt nem jelenhet meg a boltokban? Több helyen is láttam erre példákat, mármint Angliában, Görögországban, Németországban, de még Ausztriában is pár helyen.
Az általad ide leírtak nagyobb részére már reagált vagy a bejegyzés, vagy a komment-részben elhelyezett pár mondat, azokat nem szeretném megismételni. Mást gondolunk pár dologról, amikkel érveltem, az láthatóan nem volt számodra meggyőző. Mindenesetre ezzel nincs bajom, van ilyen, ez természetes.
Egy részre szeretnék azonban mindenképpen reagálni, amikor ezt írod:
"Nincs olyan hely az országban, ahonnan 70 km-en belül ne lenne város. De még 20 se. Ez most ilyen mesemondó verseny volt?"
Én egész pontosan ezt írtam le:
"Az első igazi város 70 km. Létezik buszjárat a falu és a közeli város között (15 km a távolság)"
A 70 km az első igazi, klasszikus városra vonatkozott. A hozzánk legközelebbi település amelyik már várossá van nyilvánítva, az 15 km. Mármint 15 km-t kell megtenni ahhoz, hogy a település lakott részéhez érkezzünk. Ott még csak házak vannak, semmi más, az első boltig még kell pár km.
Azért a teljes kép kedvéért leírnék egy nevet: Bercel. Berceltől az első város 27 km-re van. Onnan még lehetne gyűjteni érdekességeket, mint például Galgaguta, ahonnan szintén 27 km az első város. Azon a környéken könnyű olyan falvakat találni, ahol nincs 20 km-en belül város. Van még Magyarországon pár ilyen rész. Például Tiszabecs, Milota, Boldogasszonyfa és így tovább.
@fkv.119: egyébként van rá legális lehetőség, hogy valaki gyógyászati felhasználás érdekében hivatalosan termesszen akármit. Ez egy létező lehetőség. Amíg anyagilag is megérte, addig ment nálam is.
Elkezdtünk ötféle fával dolgozni. A mandarin, a narancs és a citrom megvannak, élnek és jól érzik magukat. Mivel a fák fiatalok, még nem engedtük, hogy termésük legyen. A banán és az olajfa sajnos nem élte túl a telet, velük fel is adtuk Lehet, hogy hosszabb távon ez a három gyümölcs lesz a nyertes. Ehhez a gondolathoz még nem szoktattam magam hozzá, mert kissé morbidnak érzem annak a gondolatát, hogy narancsligetünk lesz a magyar síkságon...
A kútfúrásnál azt nem értem, hogy alkotnak egy jogszabályt, ami nem old meg semmit. Nincsenek álomképeim, nyilván azoknak szól, akik nem érintettek benne, de ennyire egyértelműen hasztalannak lenni, már-már világcsúcs...
Fóliasátor van, de azokban egy teljesen más irányba megyünk el. Ott már nincs termőtalaj, hanem olyan termesztőközeggel dolgozunk, amit máshonnan vásárolunk. Kőzetgyapot, kókuszból származó dolgok és hasonlók. Sokkal jobb velük dolgozni, ráadásul víztakarékosak, illetve a napelemes barkácsolás is nagyon kicsi befektetést igényel, hamar megtérül. Most úgy tűnik, hogy ez a jövő, de engem a lelkem mélyén az zavar, hogy külső forrásból jön a termesztőközeg, nem mi állítjuk elő.
Azt nem tudom, hogy mennyire jó ötlet a két nagy folyó vizével öntözni. Tényleg nem tudom milyen a folyóvizek összetétele, de a Dunával sokat dolgoztam ahhoz, hogy ne merjem felhasználni. Talán alaptalan a félelmem.
Tegyük fel, hogy akkor ez lesz, a folyók vize kerül tárolásra és lesz elvezetve a gazdákhoz. Mi ugye a kicsik vagyunk, akik 1 hektár alatti területen folytatunk termesztést, emberi léptékű kertekben (max 4-5 ezer nm-en). Hozzánk az nem
jut el szerintem a tározott folyóvíz. Már csak azért sem, mert ehhez nincs kiépített rendszer. Minimum egy csatorna kellene, amibe beleengedik a vizet és a gravitáció elvezeti ide. Szerintem ilyet csak a nagyobb gazdák fognak kapni.
Van példa egyébként arra, hogy egy jól kiépített rendszer miatt bárki kérhet vizet. Ez van például Maderián, de ott hegyoldal van, azon keresztül ömlik le a víz, a telkek tulajdonosai (családi házak, társasházak) pedig kiépítettek egy kis ajtót. A tulajok időt vásárolnak. A vásárlás után jön a vízember, aki a megadott időre megnyitja a kis ajtót és akkor folyik be a víz a telekre (nyilván egy tározóba). Valami hasonló lehetne nálunk is, nem lenne lehetetlen dolog. Legalábbis nem mindenhol.
Állítólag nekünk az lenne megoldás, ha a környezetünkben fellelhető vízfelület nagysága nőne, ezzel a párologtatott víz mennyisége is több lenne, ami első lépésben a mikroklímát változtatná meg, valamint esetleg növekedne a tavaszi és nyári esők mennyisége is.
Amennyiben nem elhanyagolt vizeket jelentene ez, akkor mindenképpen benne lennék egy próbában. A kétkedésem annak szól, hogy tudtommal a mostani nagy szárazságnak globális oka van, nem helyileg alakult ki.
A folyóvíz tározása, duzzasztása egy érdekes ügy. Írtad, hogy a Duna duzzasztása, tározása talán nemzetközi jogot sért - hát pont ellenkezőleg! Magyarországnak kötelessége lenne a Duna folyamatos hajózhatóságát biztosítani. Pontosan nem tudom, hogy egy évben hány napon át, de tudtommal ennek a kötelezettségnek a mai napig nem tett eleget az ország.
A hajózhatósághoz nagy valószínűséggel éppen a duzzasztás lenne a megoldás. A szerbeknek és a románoknak is ez érdekük, mivel így lehetne hajón Németország felé szállítani, valamint idegenforgalmi okok miatt is érdekeltek lennének benne. Ha Magyarországon a Duna egész évben hajózható lenne, akkor a nyugati kirándulóhajók eljutnának Pozsonytól lefele Belgrádig vagy akár a tengerig. Ezért a magyar állam bármilyen lépését éppen a szerbek és a románok ünnepelnék a legjobban (nem beszélve a németekről).
A magyar politika azonban nem mer a Dunához nyúlni. Igaz, hogy lenne más megoldás is, mint a duzzasztás (például a fokgazdálkodás XXI. verziója), de abba sem kezdenek bele. Mintha csak az lenne a lényeg, hogy ne csináljunk semmit, nem történjen semmi.
@BOAR: nem a víztől félek, hanem attól, hogy megint egyetlen gesztussal, egyetlen dolog megvalósításával akarnak majd megoldást kitalálni, aztán meg csak baj lesz belőle. Nagyon jó, ha akármi is, de történik valami, csak az kevés.
Településfejlesztéssel foglalkozom, rengeteg példát látok arra, hogy egy-egy dologtól várnak megoldást vagy szinte már megváltást. Magyarországon már persze önmagában az jó dolog, ha valami tényleg megvalósul, de legalább ennyire fontos utána a normális karbantartás is.
Vízfelületek esetén a szúnyog-ügy kardinális dolog. A szüleimnek volt a Balaton mellett nyaralójuk, dolgoztam a Duna közvetlen partján, tudnék mesélni. Volt olyan év (talán 2010), amikor nem lehetett a szabadban enni, mert annyi volt a levegőben szálló bogár. Ez Budapesten, a XI. kerületben, a Duna partján, meg onnan olyan 500-600 méteres zónán belül volt. Volt valamennyi lakossági felháborodás és hirtelen történt is valami.
A Balatonnál is megjelenik ez, csak mivel kiemelt szerepet kap, ezért a nyaralási szezon idejére valamit csinálnak. Tudnék képeket mutatni arról, hogy például májusban mi van ott... Néhány helyen a döglött halak szaga miatt forog az ember gyomra. Sokan nem hinnék el, hogy pár hét múlva ott emberek fognak egész nap pihenni, annyira gusztustalan az egész. Lehet, hogy majd felteszek ide képeket róla. Már nem emlékszem, hogy fényképeztem-e a nagy gyomorforgás közepette. A terület amiről írok, az Siófoknak, az egyik legjobbnak tartott partszakasza.
@Motorogre: ez egy nagyon érdekes kérdés, ez engem is érdekelne.
Az elmúlt hetekben jártam arra, kifejezetten néztem a fákat, hogyan érzik magukat. Mindenesetre nagyon érdekes lenne olyannak a tapasztalata, aki ott él és ott gazdálkodik.
"elvileg képesek lennénk az egész ország zöldségfogyasztását és gyümölcsök iránti igényét kiszolgálni. Az más kérdés, hogy milyen árszinten"
Hát ez az! Jobban jártok ha mákot termeltek, és a kábszerből megveszitek az ukrán / lengyel gyümölcsöt. :)
"SZÁRAZSÁGTŰRŐ NÖVÉNYEKRE KELLENE ÁTÁLLNI?"
Lehet hogy a tekilának való kaktusszal jobban járnánk, ki tudja.
"Az megoldás lenne, ha a kútfúrási engedélytől való mentesség a 80-100 méter közötti kutakra is kiterjedne, de valaki egy íróasztal mellett másképp gondolta."
Vagy gondolt a magyaros észjárásra, hogy az enyhébb szabályozás kijátszásával mi kárt lehet okozni. Ha 5 m-ig lehet fúrni, 100-ig fognak. Ha 100-ig lehet, 150-ig fognak. És inkább maradt ennél.
"A csepegtető rendszer hatékony lenne, de még egy olyan kis területen is iszonyú drága kiépíteni, mint amilyen az enyém."
Fóliasátor kell hozzá, meg olyan növényt termelni, amit meg is éri. Ez valószínűleg nem a búza és nem a szotyi lesz. Azt majd az általad megtermelt drága cucc árából kell importálni valami csóróbb helyről. Ez van, át kell tolni a ráfizetéses melót másra. Ez nem csak a mezőgazdaságban van így, a gazdag nyugatiak ezt már rég felismerték, ezért gyártat mindenki Kínában.
A vízproblémára szerintem a Duna és a Tisza jelenti a megoldást. Ki kell szippantani belőle, és kirakni a földekre. Persze nem árt minél veszteségmentesebb módon, hogy jusson is mindenhova. Hogy lejjebb a rácoknak és az oláhoknak nem jut semmi, és száraz lábbal mehetnek át egymáshoz, az meg legyen az ő gondjuk. Tudom, nemzetközi szerződések... de hát járni jár, csak nem jut. :)
"egyes vélemények szerint a környezetünkben létre kellene hozni tavakat, köztük pedig vízfolyásokat, ez pedig pozitívan hatna az időjárási viszonyokra"
Meg a Tisza kyanarulatait visszaállítani, hogy ne menjen át olyan hamar a rácokhoz a mi vizünk. És tározók árvíz esetére, amiket jól megtöltünk mi magunknak, és nem átadunk a rácoknak. A végén az oláhok meg járjanak tevével...
---
Más: Most hogy ekkora drágaság van, az ukránok meg nem tudják elpasszolni a búzájukat, miért nem mazsolázzuk le a legjavát? Megvesszük mi a niggerek meg arabok helyett. És lesz olcsó(bb) kenyerünk. Lehet hogy jövőre már vége a háborúnak, és csak egyszer tudjuk eljátszani, de azzal is nyertünk 1 évet. Én lennék az el prezidente, tuti nyerészkednék rajta valamit.
"A cégek, akiknek dolgozunk, a lakosság felé értékesítenek. Gondolom sejthető, hogy az emelésünket az áraikban megjelenítik, hiszen abból fizetnek minket is. Vagyis ami most 1000 forint náluk, az minimum 1500 forint lesz. El kell magyaráznom, hogy mit jelent egy ekkora arányú emelés?"
A pékségben talán szívbajosak voltak árat emelni? 1000 Ft az a szar szemét kenyér a teszkóban, ami 200-at se ér, mint előtte.
"akkor a vállalkozásnak vége. Nincs választási lehetőségünk, hiszen a mindennapi élet költségei (diákhitelek törlesztése, étel, rezsi, stb.) nem fedezhető az én jövedelmemből és a vállalkozásból maradó 40 ezerből"
Rengeteg kényszervállalkozó van ezzel így.
"Ha az érintett cégeknek ezt bejelentjük, ők nem fogják tudni pótolni a párom munkáját."
Akkor majd megfizetik a munkáját rendesen, nem csak fizetgetnek. Vagy nincs is rá szükségük. Nekem is kéne Ferrari 10 ezerért, de még nem találtam rá eladót...
"A piacon nem fognak találni olyat, aki hasonló árfekvésben dolgozik (hiszen mind KATA alá tartozik, hozzánk hasonló okoból)."
Épp emiatt lesznek kénytelenek megfizetni az embert.
"Ha az IT-folyamat elakad, nagyon hamar semmi nem működik. Vagyis nem fog menni, elakad az üzlet, aztán abból egyenes út vezet a csődhöz."
Ezt mindenki elmondhatja magáról. Ha nincs áram, akkor még a gép se fog menni. Máris van fontosabb láncszem nálad. :)
"A lakosság azonban már dupla áron kapja meg amit kér, vagy még magasabb áron."
"Szegény" pizzafutárok akik eddig katáztak, és most ingyenes kiszállítás + csomagolási díj mellé még várnák a borravalót is... Ezek eddig is hozzátették a költségnövekedést az árhoz, nem érdekelte őket hogy mi miből tudjuk kifizetni. Ha tovább katázhatnának, akkor is emelnék tovább az áraikat. A "merjünk nagyot álmodni" felső határa csak a vásárlók fizetési hajlandósága. Ha túl pofátlanra sikerül az emelés, akkor még annyi bevételük se lesz.
"Bárki, aki nem hülye, az felszámolja a vállalkozást és belemegy ebbe. Ezen ki veszít?"
Bűnözni mindig is lehetett, csak megvan a kockázata hogy esetleg elkapják az embert. Kisembert könnyebben mint a nagy halat, mert nicnsenek ügyvédei, testőrei. És ő is ugyanúgy 1 megoldott ügynek számít a statisztikában, minek évekig a nagyhalak után futni, ha 5 perc alatt is hotható a statisztika?
"havi sokszázezer sem elég egy felszolgálónak"
Nekünk se, de mégse kapunk többet.
"Amikor viszont kiderül, hogy a dupláját vagy a tripláját is megéri a munkája, hirtelen fordul egyet a világ. Nem beszélve arról az esetről, amikor a megkereshető jövedelem esetben nagyobb szorzóról van szó!"
Ezért mosogat annyi magyar Londonban. És jól teszik, el lehet innen menni, ahogy Gy. Ferenc megmondta. Ez jó az ittmaradóknak is, hiszen kevesebb konkurrenciával az ő fizetésüket is muszáj lesz megemelni, mert nincs más helyettük. Az árak meg amúgy is mindig emelkednek, akkor is, ha a fizetések nem, akkor már inkább azok is!
"a jelenlegihez képest háromszor annyi jövedelemből élhetnénk (nem bevételről beszélek, hanem jövedelemről). Ezen ki veszít?"
Senki. Te nem, az utánad jövő se, hiszen muszáj lesz megfizetni, mert más nincs, és az állam se, mert úgyis csak katáztál, nem voltál rendes adófizető.
"bár hatalmas kereslet volt a tudása iránt, de fizetőképes és fizetni akaró keresletet nem nagyon találtunk"
Akkor nem volt rá igény. Amire igény van, azt megfizetik.
"Ő azt mondta, hogy inkább egy közepesen megfizetett ügyintéző lesz, mint egy kizsákmányolt szakember."
Lehet rendes vállalkozást is indítani, nem tilos.
"papíron félidőben, minimálbér feléért alkalmazva, ténylegesen meg napi 8 órát úgy, hogy fontosnak ítélt politikusok érdemi munkavégzés nélkül vittek haza teljes kutatói fizetést ugyanonnan"
Ha más is lop, én is lophatok? Bankot is raboltak már sokan, akkor nekem is jár egy szép kis bevétel? Ne akarjanak már lesittelni ezért, hiszen más is csinálja...
"Innen jött az ötlete, hogy ezt a bizonyos hiánycikket majd ő külföldön megszerzi és szétteríti az országban."
Kristály meth? Crack? :D
"kiváltotta a vállalkozóit, de az nem KATA alá tartozott. Láttam mennyi adminisztrációval járt, láttam mennyit vegzálta őt egy-egy hatóság (a NAV is)"
Minden más vállalkozást ugyanígy ellenőriznek. Bizony, ez ezzel jár. Akinek nem tetszik, lehet alkalmazott is, ott nincs könyvelő, nincs razzia. Ja, hogy az meg levesz sápot a fizetésből? Valamit valamiért. Mindenki szeretné mindenből csak az előnyöket kimazsolázni, de másnak se lehet. Miért járna ez egyeseknek alanyi jogon?
"Nem adót akartunk elkerülni, nem bújtatott foglalkoztatás volt, hanem a magyar hivatalok ijesztő vegzálása."
Ez valami olyan egyenkifogás, mint Nörnbergben a "parancsra tettem"? Mindenki ezt mondja, senki nem akart jól járni, mindenkit csak a paíromunka zavar...
"A KATA alá áttérni nem volt törvénytelen, semmilyen sunyiságnak nem alkotta a részét."
A frankhitel se volt az. Csak hibás termék.
"Elhiszem, hogy valakik a fizetésük egy részét KATA adózóként vették fel, mert kevesebb volt így az adó és mindkét félnek maradt is a zsebében."
Csak ilyet ismerek.
"Erre mondták és mondják ma is egyesek, hogy a KATA adócsalás, csak törvényesített formában."
És milyen igazuk van... Szoktak jönni ilyenkor hogy de hát nem is kap érte TB-t nyugdíjat. Hát szép is lenne, ha ingyen kapna bármit, mi meg csak pénzért... Viszont mivel az állami egészségügy nemigazán működik, és ha baj van, úgyis a magánba kell menni, akkor én is felteszem magamnak a kérdést, hogy minek fizetem az államit? De nem válszthatom hogy lemondom, és annyival kevesebb adót fizetek, hanem attól még ugyanúgy fizetnem kell. Vagy a nyugdíjjárulék, amit mindenféle cigánynak meg vadidgenekke fizetek, ahelyett hogy a sajátomét gyűjteném (volt ilyen, úgy hívták hogy manyup, el is lopták). Szóval ezeket a felesleges tételeket mi is szívesen kikerülnénk, de nem lehet. Akkor meg más is fizesse szépen be, ne csak nekem kelljen eltartanom minden ingyenélőt, mást is odaengedek a kasszához befizetni!
"Aztán az energiaárakról is lehetne beszélni, de nem szeretném bonyolítani."
Felesleges is lenne, hiszen a rendesen adózó vállalkozások is ugyanannyiért veszik. Sőt, katásként te homeofficeból bemondhatod hogy az otthoni fogyasztás az full magán volt, egy fullos adózó vállalkozó ezt nem tudja bemesélni, hogy a telephelyén a családja lakik.
Értem én hogy magasak a közterhek, sok az adó, de hát mindenki másnak is, az alkalmazott is szeretné inkább a számlájára megkapni, mint befizetni cigánytartásra, csak ugye nem lehet. Akkor másnak milyen alapon járna felmentés? A kata ez volt, helyes hogy megszűntetik. Értjük mi hogy szeretnél jobban élni, kevesebbet adózni - mi is -, de ehhez pont olyanoktól vársz megértést, akik nem tehetik meg, és nem érzik jogosnak hogy esek kibújhatnak a kötelezettségek alól, mások meg nem.
"Az első igazi város 70 km."
Nincs olyan hely az országban, ahonnan 70 km-en belül ne lenne város. De még 20 se. Ez most ilyen mesemondó verseny volt? A falusi lakás pont azért olcsóbb, mert vidék. Ha pesti lenne az infrastruktúra, pesti árakon kapnál ott is lakást. Mi ebben a meglepő?
"igen, a kocsma megy"
Akkor azt kell nyitni. Meg néha kiállni kaszapárbajra a másik kocsmárossal, hogy ki rontja kinek a bizniszét.
"Valamiért az IT kevés költségű tevékenységnek van tekintve, ami alapjában véve sem igaz."
Gép, áram, asztal, szék. Mi kell még?
"a havi a 50 ezer helyett 120-130 körül kellene fizetni. Ez hatalmas emelés, de a fontosabb az, hogy nem kigazdálkodható"
Nekünk se, mégis kigazdálkodják belőle. Annyival kevesebbet kapunk nettóban. Nekünk talán ez igazságos?
"Ha KATA helyett 130 ezret kell fizetni, akkor havi 40 ezer marad. Havi 40 ezres jövedelem... ez vicc."
Vannak rosszul menő vállalkozások is, akik mindezt a mutatványt teljes adózás mellett is fel tudják mutatni. Nekik dob valaki mentőövet? Nem, jön a csőd.
"Ráadásul vásároltunk is eszközöket, amelyekről a költségelszámoláshoz nem kértünk számlákat."
Más meg nyugodtan fizessen rá még +áfát is, ugye? Másnak lehet, neked nem?
@kalaszimisi: Te félsz a víztől.
Még mindig vannak nagy kiterjedésű vizes élőhelyek Nagy Berek, Kisbalaton pl. aztán mégsem hullik maláriában meg kolerában a nép.
Most megyek ebédet főzni de majd még írok.
Népszerű ötlet a folyószabályozás eredményeinek felszámolása, a folyóvízek minél további megtartása (kanyarok, öblök, árterek..) hogy "áztassa" folyamatosan a talajt, pótlódjon a hiányzó talajvíz (a Tiszán úgyse hajózik senki).
Az ötlet népszerű - de szeretném tudni, hogy pl. a Tisza-tó környéki termőföldeken most mi a helyzet? Tényleg kap a talaj vizet az évtizedes duzzasztás miatt? Ha tudja a választ valaki: egy fotó is elég ! Kösz.
@BOAR: A maláriaszúnyog veszélyét nem írtam bele a bejegyzésbe, de mivel ez az egyetlen utólag is bizonyítható dolog a jelenből, ezért említettem a kérdésedre válaszként - hogy ez volt a múltban. Nem állítom, hogy egész biztosan újra megjelenne, csak a malária megszűntetésének egyik eszköze volt annak idején a mocsarak és lápok lecsapolása. Amennyiben újra lesznek felszíni vizek és azokra nem fordítanak figyelmet, nagy eséllyel újra kialakulnak. Ez még persze nem vezet maláriához, ezt aláírom.
Voltak más problémák is a víz használatával, csak azt ma hiába írom le, kétkedve fogadják. Ilyen például a kolera, amely még a XIX. század végén is jelen volt. Értem, hogy az akkori és a mai életmód között van különbség, de sokan nem hinnék el milyen körülmények között élnek még emberek ma is.
Az is probléma volt a vízzel, hogy rengetegen használták szemétlerakónak. Amennyiben a víztömeg csak itt lenne és nem lenne felügyelve, elképzelni se tudom mit engednének bele egyesek és milyen szemétlerakóvá válna. Anno a népnyelv ezeket "fertő"-nek nevezte el, mert sok betegség forrásának tartották. Lehet, hogy ez túlzó volt, mindenesetre nem ok nélkül feltételeztek kapcsolatot az elhanyagolt vizek és egyes betegségek között.
Ha mindettől eltekintünk, még akkor is marad a szúnyog. Hiába van mód védekezni, hiába nem olyan nagy dolog, ha nem tesz érte senki semmit, akkor tapsikolhatunk a víznek. Magyarország nem az a hely (sajnos) ahol felépítenek valamit és utána vigyáznak rá. Általában a gondos üzemeltetésre már nem szokott pénz jutni.
A közelemben van például egy gátrendszer. Van hozzá gátőrség és mai napig vannak civil segédgátőrök. Ha valami miatt szükség lenne a tényleges munkájukra, nagy felsülés lenne belőle. A többségük már nincs abban a fizikai állapotban, hogy komoly fizikai munkát tudjanak végezni. Papíron minden OK, de a valóságban csak azért nincs belőle baj, mert nincs eső.
@Almandin: A rovarirtókra nem lettek rezisztensek...csak az eu allergiás...be is tiltanak minden hatékony szert.
De nagyon rövid időn belül felül kell bírálni a zöldek által diktált és politikai haszonszerzésből elfogadott korlátozásokat.
A jelenlegi gáz krízis megmutatja, hogy az ötletelő, handabandázó zöldeknek csak homályos elképzelései vannak, nem valós, működő programjuk.
Magyar falu a XXI. században
Utolsó kommentek:
kalaszimisi 2023.01.20. 02:19:31
Laktunk olyan falvakban külföldön, ahol még ennél is rosszabb volt a helyzet a közszolgáltatások terén. Ösztönösen is ahhoz viszonyítunk, de attól még ez nem válik olyanná, amit így kellene hagyni.
A KATA ilyen módon való kivezetése nagyon drasztikus volt. Az sem volt semmi, amit még utána kaptunk, csak arról a média nem ír semmit.
Szerintem az sem normális, hogy KATA-s adózóként vagy tételes költségelszámolást alkalmazó vállalkozóként nagyon másféle szemlélettel kell gazdálkodni. Informatikai vállalkozóként elég jelentős költségek vannak (csak egyetlen számítógép ára is horror), ezek egyik adózásból a másikba való átvitele sem egyszerű.
A végső, nagy vesztes amúgy az, aki a boltban vásárol. Mi minden keletkező +költséget, az átállásból eredő minden kárunkat érvényesítettük az árainkban. A megbízók kénytelenek voltak ezt kifizetni, ezért ők tovább görgették - ami a boltok áraiban nagyon érzékelhető. Ez azokon csapódott le, akik munkabérből élnek, mivel ők általában nem tudták a munkaadón behajtani azt, hogy a 140 forintos 1,5 százalékos tej már 400-450 a boltokban. Az állam meg jót röhög, mivel nekik az ÁFA miatt ez csak több pénz.
A KATA azért volt jó, mert nem kellett számlákat kérni, megmenekült az ember egy csomó adminisztráció alól. Emelhették, bővíthették volna a havi összeget, de szerintem direkt a véresebb utat választották az ÁFA miatt.
Bejegyzés: Mi lesz KATA után?
kalaszimisi 2023.01.20. 02:02:09
A napsütés függvénye hány fok alakul ki. Van egyébként 6 ablaka, valamint melegebb időkre napelemes légkondija is. Ha nem csinálunk semmit, akkor 45-50 fok is kialakul amikor kánikula van. Amikor nyáron az 50 fokig mérő hőmérők is feladták, akkor nem néztem meg mennyi volt a sátrakban, de ott a hőmérők túléltek. A napelemes légkondival jól kordában lehet tartani a belső hőt.
A mobilizált kert lényege, hogy sokféle árnyékba tudtuk őket vinni, mindig az időnek megfelelően. Például találtunk olyan helyeket, ahol a 9-kor kezdődő égető nap idejére már árnyékba kerültek és úgy is maradtak egész nap. Amikor enyhült a nap ereje, akkor olyan helyekre vittük őket, ahol csak napi X órát érte őket a direkt napfény. Ősszel pedig amíg csak lehetett, napfényben voltak. Olyan 8-10 költöztetés volt a szezon alatt.
A citrusoknak nagyon kell a víz (nálunk citrom, narancs és mandarin van). Ezt úgy oldottuk meg, hogy mindegyik földbe telepített fa igazából egy nagy gödörbe került, amit fóliával körbe is szigeteltünk. Abba sokféle talajt kaptak, még tart a kísérlet, hogy melyik a jobb. Eddig nem látok különbséget. Ennek a megoldásnak a lényege, hogy tudjuk pótolni a vizet, hiszen alulról nem szárad ki.
Nekünk Görögországban vannak citrusaink, ott nyáron nagyon kevés esőt kapnak. Szeptembertől márciusig nagyon esik. Nagyjából négyszer annyi, mint amennyi Magyarországon. Április, május még valamennyire csapadékos, de a 3 nyári hónapban szinte alig van eső - mégis simán túlélik. Keresem a válaszokat, hogy ott miként élik túl, lehetséges, hogy a páradúsabb levegő miatt. Mi szoktunk nekik itt vödörbe vizet rakni, talán nem felesleges.
A barackoknál szerintem védekeznünk kellene a tavaszi fagy ellen. Nem tudom melyik lenne a legjobb, de valamelyiket majd kipróbálom, mert én is gyermekkori ízt kergetek :)
Bejegyzés: Mennyit hozott a kert?
Kyria 2023.01.19. 21:34:53
Azt nem gondoltam volna, hogy ez a KATA kihúzás ennyire drasztikus volt, nekem csak az maradt meg, hogy a futároknak volt vele gondja, de akkor sokkal szerteágazóbb a probléma.
Bejegyzés: Mi lesz KATA után?
Kyria 2023.01.19. 13:45:02
A mobilizált kertet, azt nem értem. Jó, dézsákban vannak a növények, de még ha nem tudom, mekkora kertetek van is, nem totál mindegy, hol süti a nap, avagy áztatja az eső? Mi ennek a szállítgatásnak a lényege?
A citrusliget jó ötletnek tűnik, a citrom- és/vagy narancsfák mennyire vízigényesek? Mert bár Olaszországban nyáron irdatlan meleg van, azt meg nem tudom, eső mennyire esik, viszont ott a tenger, amiből valamennyi párát csak befúj a szél.
A barack, az egy katasztrófa évek óta. Nem is nagyon találni már nyáron a piacokon se, amit meg a szupermarketekbe hoznak csuda tudja honnan, az a szó szoros értelmében ehetetlen. Én még emlékszem a régi barackokra - középkoromra való tekintettel - de azok a régi ízek valahogy elvesztek.
Bejegyzés: Mennyit hozott a kert?
kalaszimisi 2023.01.19. 05:28:44
Az egyik a fóliasátrak építése, ahol lényegesebben jobban tudjuk szabályozni a körülményeket. Most már böhöm nagyokat is építünk, mert amit csak lehet, azt oda viszünk be.
A másik megoldást elég lassan szoktam meg, amolyan mobilizált kert. 10-15 literes edényekbe, meg nagyobb cserepekbe ültetünk, amelyeket az aktuális időjárásnak megfelelően szállítunk át a kerten belül. Tavaly csak kísérlet volt, de az a pár tő amit így nevelgettünk, meglepően szépen termett és extra finomat. Ez volt az oka annak, hogy sok paprika és paradicsom nem jutott be a házba :) Csak kóstolgattuk őket, de szinte mindig ott helyben megettük az összeset, annyira extra finom lett az ízük.
A harmadik egy citrusliget, szintén kísérleti céllal. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy egész jól idomulnak a nálunk lévő klímához. Például évek óta az van, hogy áprilisig vagy májusig szépen fejlődnek a barackfák, aztán az április avagy májusi hajnali fagy pár óra alatt kivégzi az évi termést. A citrusféléknek ez nem gond, a nyarat meg könnyedén viselik. Lehet, hogy ez lesz a jövő :)
Bejegyzés: Mennyit hozott a kert?
Kyria 2023.01.19. 00:07:55
Én mélyen tisztelek minden embert, aki kertészkedésre/termelésre adja a fejét ezen időjárási és minden egyéb körülmények között.
Most ugyan pont napok óta szakad az eső, de ha március-áprilisban fagyni fog (és volt már ilyen, emlékezzünk csak ama híres-hírhedt március 15-ére, amikor a havazás miatt megállt az ország), szóval ha esetleg hasonló bekövetkezik, én tényleg nem tudom, hogy lehet az ilyeneken túllendülni!??? (Jómagam biztosan összeomolnék.)
Bejegyzés: Mennyit hozott a kert?
kalaszimisi 2023.01.16. 07:33:31
Bejegyzés: Mi lesz KATA után?
kalaszimisi 2022.10.27. 08:18:42
Ettől függetlenül is számomra még mindig kérdés, hogy a helyi őstermelői kínálat milyen okok miatt nem jelenhet meg a boltokban? Több helyen is láttam erre példákat, mármint Angliában, Görögországban, Németországban, de még Ausztriában is pár helyen.
Bejegyzés: Miért eszel külföldi zöldséget?
KékFény6 2022.10.26. 19:48:10
Bejegyzés: Miért eszel külföldi zöldséget?
kalaszimisi 2022.08.21. 11:17:18
Az általad ide leírtak nagyobb részére már reagált vagy a bejegyzés, vagy a komment-részben elhelyezett pár mondat, azokat nem szeretném megismételni. Mást gondolunk pár dologról, amikkel érveltem, az láthatóan nem volt számodra meggyőző. Mindenesetre ezzel nincs bajom, van ilyen, ez természetes.
Egy részre szeretnék azonban mindenképpen reagálni, amikor ezt írod:
"Nincs olyan hely az országban, ahonnan 70 km-en belül ne lenne város. De még 20 se. Ez most ilyen mesemondó verseny volt?"
Én egész pontosan ezt írtam le:
"Az első igazi város 70 km. Létezik buszjárat a falu és a közeli város között (15 km a távolság)"
A 70 km az első igazi, klasszikus városra vonatkozott. A hozzánk legközelebbi település amelyik már várossá van nyilvánítva, az 15 km. Mármint 15 km-t kell megtenni ahhoz, hogy a település lakott részéhez érkezzünk. Ott még csak házak vannak, semmi más, az első boltig még kell pár km.
Azért a teljes kép kedvéért leírnék egy nevet: Bercel. Berceltől az első város 27 km-re van. Onnan még lehetne gyűjteni érdekességeket, mint például Galgaguta, ahonnan szintén 27 km az első város. Azon a környéken könnyű olyan falvakat találni, ahol nincs 20 km-en belül város. Van még Magyarországon pár ilyen rész. Például Tiszabecs, Milota, Boldogasszonyfa és így tovább.
Bejegyzés: Mi lesz KATA után?
kalaszimisi 2022.08.21. 09:54:07
Elkezdtünk ötféle fával dolgozni. A mandarin, a narancs és a citrom megvannak, élnek és jól érzik magukat. Mivel a fák fiatalok, még nem engedtük, hogy termésük legyen. A banán és az olajfa sajnos nem élte túl a telet, velük fel is adtuk Lehet, hogy hosszabb távon ez a három gyümölcs lesz a nyertes. Ehhez a gondolathoz még nem szoktattam magam hozzá, mert kissé morbidnak érzem annak a gondolatát, hogy narancsligetünk lesz a magyar síkságon...
A kútfúrásnál azt nem értem, hogy alkotnak egy jogszabályt, ami nem old meg semmit. Nincsenek álomképeim, nyilván azoknak szól, akik nem érintettek benne, de ennyire egyértelműen hasztalannak lenni, már-már világcsúcs...
Fóliasátor van, de azokban egy teljesen más irányba megyünk el. Ott már nincs termőtalaj, hanem olyan termesztőközeggel dolgozunk, amit máshonnan vásárolunk. Kőzetgyapot, kókuszból származó dolgok és hasonlók. Sokkal jobb velük dolgozni, ráadásul víztakarékosak, illetve a napelemes barkácsolás is nagyon kicsi befektetést igényel, hamar megtérül. Most úgy tűnik, hogy ez a jövő, de engem a lelkem mélyén az zavar, hogy külső forrásból jön a termesztőközeg, nem mi állítjuk elő.
Azt nem tudom, hogy mennyire jó ötlet a két nagy folyó vizével öntözni. Tényleg nem tudom milyen a folyóvizek összetétele, de a Dunával sokat dolgoztam ahhoz, hogy ne merjem felhasználni. Talán alaptalan a félelmem.
Tegyük fel, hogy akkor ez lesz, a folyók vize kerül tárolásra és lesz elvezetve a gazdákhoz. Mi ugye a kicsik vagyunk, akik 1 hektár alatti területen folytatunk termesztést, emberi léptékű kertekben (max 4-5 ezer nm-en). Hozzánk az nem
jut el szerintem a tározott folyóvíz. Már csak azért sem, mert ehhez nincs kiépített rendszer. Minimum egy csatorna kellene, amibe beleengedik a vizet és a gravitáció elvezeti ide. Szerintem ilyet csak a nagyobb gazdák fognak kapni.
Van példa egyébként arra, hogy egy jól kiépített rendszer miatt bárki kérhet vizet. Ez van például Maderián, de ott hegyoldal van, azon keresztül ömlik le a víz, a telkek tulajdonosai (családi házak, társasházak) pedig kiépítettek egy kis ajtót. A tulajok időt vásárolnak. A vásárlás után jön a vízember, aki a megadott időre megnyitja a kis ajtót és akkor folyik be a víz a telekre (nyilván egy tározóba). Valami hasonló lehetne nálunk is, nem lenne lehetetlen dolog. Legalábbis nem mindenhol.
Állítólag nekünk az lenne megoldás, ha a környezetünkben fellelhető vízfelület nagysága nőne, ezzel a párologtatott víz mennyisége is több lenne, ami első lépésben a mikroklímát változtatná meg, valamint esetleg növekedne a tavaszi és nyári esők mennyisége is.
Amennyiben nem elhanyagolt vizeket jelentene ez, akkor mindenképpen benne lennék egy próbában. A kétkedésem annak szól, hogy tudtommal a mostani nagy szárazságnak globális oka van, nem helyileg alakult ki.
A folyóvíz tározása, duzzasztása egy érdekes ügy. Írtad, hogy a Duna duzzasztása, tározása talán nemzetközi jogot sért - hát pont ellenkezőleg! Magyarországnak kötelessége lenne a Duna folyamatos hajózhatóságát biztosítani. Pontosan nem tudom, hogy egy évben hány napon át, de tudtommal ennek a kötelezettségnek a mai napig nem tett eleget az ország.
A hajózhatósághoz nagy valószínűséggel éppen a duzzasztás lenne a megoldás. A szerbeknek és a románoknak is ez érdekük, mivel így lehetne hajón Németország felé szállítani, valamint idegenforgalmi okok miatt is érdekeltek lennének benne. Ha Magyarországon a Duna egész évben hajózható lenne, akkor a nyugati kirándulóhajók eljutnának Pozsonytól lefele Belgrádig vagy akár a tengerig. Ezért a magyar állam bármilyen lépését éppen a szerbek és a románok ünnepelnék a legjobban (nem beszélve a németekről).
A magyar politika azonban nem mer a Dunához nyúlni. Igaz, hogy lenne más megoldás is, mint a duzzasztás (például a fokgazdálkodás XXI. verziója), de abba sem kezdenek bele. Mintha csak az lenne a lényeg, hogy ne csináljunk semmit, nem történjen semmi.
Bejegyzés: Mennyire nagy baj az esőhiány?
kalaszimisi 2022.08.21. 08:28:41
Településfejlesztéssel foglalkozom, rengeteg példát látok arra, hogy egy-egy dologtól várnak megoldást vagy szinte már megváltást. Magyarországon már persze önmagában az jó dolog, ha valami tényleg megvalósul, de legalább ennyire fontos utána a normális karbantartás is.
Vízfelületek esetén a szúnyog-ügy kardinális dolog. A szüleimnek volt a Balaton mellett nyaralójuk, dolgoztam a Duna közvetlen partján, tudnék mesélni. Volt olyan év (talán 2010), amikor nem lehetett a szabadban enni, mert annyi volt a levegőben szálló bogár. Ez Budapesten, a XI. kerületben, a Duna partján, meg onnan olyan 500-600 méteres zónán belül volt. Volt valamennyi lakossági felháborodás és hirtelen történt is valami.
A Balatonnál is megjelenik ez, csak mivel kiemelt szerepet kap, ezért a nyaralási szezon idejére valamit csinálnak. Tudnék képeket mutatni arról, hogy például májusban mi van ott... Néhány helyen a döglött halak szaga miatt forog az ember gyomra. Sokan nem hinnék el, hogy pár hét múlva ott emberek fognak egész nap pihenni, annyira gusztustalan az egész. Lehet, hogy majd felteszek ide képeket róla. Már nem emlékszem, hogy fényképeztem-e a nagy gyomorforgás közepette. A terület amiről írok, az Siófoknak, az egyik legjobbnak tartott partszakasza.
Bejegyzés: Mennyire nagy baj az esőhiány?
kalaszimisi 2022.08.21. 08:03:22
Az elmúlt hetekben jártam arra, kifejezetten néztem a fákat, hogyan érzik magukat. Mindenesetre nagyon érdekes lenne olyannak a tapasztalata, aki ott él és ott gazdálkodik.
Bejegyzés: Mennyire nagy baj az esőhiány?
fkv.119 2022.08.20. 12:47:33
Hát ez az! Jobban jártok ha mákot termeltek, és a kábszerből megveszitek az ukrán / lengyel gyümölcsöt. :)
"SZÁRAZSÁGTŰRŐ NÖVÉNYEKRE KELLENE ÁTÁLLNI?"
Lehet hogy a tekilának való kaktusszal jobban járnánk, ki tudja.
"Az megoldás lenne, ha a kútfúrási engedélytől való mentesség a 80-100 méter közötti kutakra is kiterjedne, de valaki egy íróasztal mellett másképp gondolta."
Vagy gondolt a magyaros észjárásra, hogy az enyhébb szabályozás kijátszásával mi kárt lehet okozni. Ha 5 m-ig lehet fúrni, 100-ig fognak. Ha 100-ig lehet, 150-ig fognak. És inkább maradt ennél.
"A csepegtető rendszer hatékony lenne, de még egy olyan kis területen is iszonyú drága kiépíteni, mint amilyen az enyém."
Fóliasátor kell hozzá, meg olyan növényt termelni, amit meg is éri. Ez valószínűleg nem a búza és nem a szotyi lesz. Azt majd az általad megtermelt drága cucc árából kell importálni valami csóróbb helyről. Ez van, át kell tolni a ráfizetéses melót másra. Ez nem csak a mezőgazdaságban van így, a gazdag nyugatiak ezt már rég felismerték, ezért gyártat mindenki Kínában.
A vízproblémára szerintem a Duna és a Tisza jelenti a megoldást. Ki kell szippantani belőle, és kirakni a földekre. Persze nem árt minél veszteségmentesebb módon, hogy jusson is mindenhova. Hogy lejjebb a rácoknak és az oláhoknak nem jut semmi, és száraz lábbal mehetnek át egymáshoz, az meg legyen az ő gondjuk. Tudom, nemzetközi szerződések... de hát járni jár, csak nem jut. :)
"egyes vélemények szerint a környezetünkben létre kellene hozni tavakat, köztük pedig vízfolyásokat, ez pedig pozitívan hatna az időjárási viszonyokra"
Meg a Tisza kyanarulatait visszaállítani, hogy ne menjen át olyan hamar a rácokhoz a mi vizünk. És tározók árvíz esetére, amiket jól megtöltünk mi magunknak, és nem átadunk a rácoknak. A végén az oláhok meg járjanak tevével...
---
Más: Most hogy ekkora drágaság van, az ukránok meg nem tudják elpasszolni a búzájukat, miért nem mazsolázzuk le a legjavát? Megvesszük mi a niggerek meg arabok helyett. És lesz olcsó(bb) kenyerünk. Lehet hogy jövőre már vége a háborúnak, és csak egyszer tudjuk eljátszani, de azzal is nyertünk 1 évet. Én lennék az el prezidente, tuti nyerészkednék rajta valamit.
Bejegyzés: Mennyire nagy baj az esőhiány?
fkv.119 2022.08.20. 12:08:04
A pékségben talán szívbajosak voltak árat emelni? 1000 Ft az a szar szemét kenyér a teszkóban, ami 200-at se ér, mint előtte.
"akkor a vállalkozásnak vége. Nincs választási lehetőségünk, hiszen a mindennapi élet költségei (diákhitelek törlesztése, étel, rezsi, stb.) nem fedezhető az én jövedelmemből és a vállalkozásból maradó 40 ezerből"
Rengeteg kényszervállalkozó van ezzel így.
"Ha az érintett cégeknek ezt bejelentjük, ők nem fogják tudni pótolni a párom munkáját."
Akkor majd megfizetik a munkáját rendesen, nem csak fizetgetnek. Vagy nincs is rá szükségük. Nekem is kéne Ferrari 10 ezerért, de még nem találtam rá eladót...
"A piacon nem fognak találni olyat, aki hasonló árfekvésben dolgozik (hiszen mind KATA alá tartozik, hozzánk hasonló okoból)."
Épp emiatt lesznek kénytelenek megfizetni az embert.
"Ha az IT-folyamat elakad, nagyon hamar semmi nem működik. Vagyis nem fog menni, elakad az üzlet, aztán abból egyenes út vezet a csődhöz."
Ezt mindenki elmondhatja magáról. Ha nincs áram, akkor még a gép se fog menni. Máris van fontosabb láncszem nálad. :)
"A lakosság azonban már dupla áron kapja meg amit kér, vagy még magasabb áron."
"Szegény" pizzafutárok akik eddig katáztak, és most ingyenes kiszállítás + csomagolási díj mellé még várnák a borravalót is... Ezek eddig is hozzátették a költségnövekedést az árhoz, nem érdekelte őket hogy mi miből tudjuk kifizetni. Ha tovább katázhatnának, akkor is emelnék tovább az áraikat. A "merjünk nagyot álmodni" felső határa csak a vásárlók fizetési hajlandósága. Ha túl pofátlanra sikerül az emelés, akkor még annyi bevételük se lesz.
"Bárki, aki nem hülye, az felszámolja a vállalkozást és belemegy ebbe. Ezen ki veszít?"
Bűnözni mindig is lehetett, csak megvan a kockázata hogy esetleg elkapják az embert. Kisembert könnyebben mint a nagy halat, mert nicnsenek ügyvédei, testőrei. És ő is ugyanúgy 1 megoldott ügynek számít a statisztikában, minek évekig a nagyhalak után futni, ha 5 perc alatt is hotható a statisztika?
"havi sokszázezer sem elég egy felszolgálónak"
Nekünk se, de mégse kapunk többet.
"Amikor viszont kiderül, hogy a dupláját vagy a tripláját is megéri a munkája, hirtelen fordul egyet a világ. Nem beszélve arról az esetről, amikor a megkereshető jövedelem esetben nagyobb szorzóról van szó!"
Ezért mosogat annyi magyar Londonban. És jól teszik, el lehet innen menni, ahogy Gy. Ferenc megmondta. Ez jó az ittmaradóknak is, hiszen kevesebb konkurrenciával az ő fizetésüket is muszáj lesz megemelni, mert nincs más helyettük. Az árak meg amúgy is mindig emelkednek, akkor is, ha a fizetések nem, akkor már inkább azok is!
"a jelenlegihez képest háromszor annyi jövedelemből élhetnénk (nem bevételről beszélek, hanem jövedelemről). Ezen ki veszít?"
Senki. Te nem, az utánad jövő se, hiszen muszáj lesz megfizetni, mert más nincs, és az állam se, mert úgyis csak katáztál, nem voltál rendes adófizető.
Bejegyzés: Mi lesz KATA után?
fkv.119 2022.08.20. 12:07:21
Akkor nem volt rá igény. Amire igény van, azt megfizetik.
"Ő azt mondta, hogy inkább egy közepesen megfizetett ügyintéző lesz, mint egy kizsákmányolt szakember."
Lehet rendes vállalkozást is indítani, nem tilos.
"papíron félidőben, minimálbér feléért alkalmazva, ténylegesen meg napi 8 órát úgy, hogy fontosnak ítélt politikusok érdemi munkavégzés nélkül vittek haza teljes kutatói fizetést ugyanonnan"
Ha más is lop, én is lophatok? Bankot is raboltak már sokan, akkor nekem is jár egy szép kis bevétel? Ne akarjanak már lesittelni ezért, hiszen más is csinálja...
"Innen jött az ötlete, hogy ezt a bizonyos hiánycikket majd ő külföldön megszerzi és szétteríti az országban."
Kristály meth? Crack? :D
"kiváltotta a vállalkozóit, de az nem KATA alá tartozott. Láttam mennyi adminisztrációval járt, láttam mennyit vegzálta őt egy-egy hatóság (a NAV is)"
Minden más vállalkozást ugyanígy ellenőriznek. Bizony, ez ezzel jár. Akinek nem tetszik, lehet alkalmazott is, ott nincs könyvelő, nincs razzia. Ja, hogy az meg levesz sápot a fizetésből? Valamit valamiért. Mindenki szeretné mindenből csak az előnyöket kimazsolázni, de másnak se lehet. Miért járna ez egyeseknek alanyi jogon?
"Nem adót akartunk elkerülni, nem bújtatott foglalkoztatás volt, hanem a magyar hivatalok ijesztő vegzálása."
Ez valami olyan egyenkifogás, mint Nörnbergben a "parancsra tettem"? Mindenki ezt mondja, senki nem akart jól járni, mindenkit csak a paíromunka zavar...
"A KATA alá áttérni nem volt törvénytelen, semmilyen sunyiságnak nem alkotta a részét."
A frankhitel se volt az. Csak hibás termék.
"Elhiszem, hogy valakik a fizetésük egy részét KATA adózóként vették fel, mert kevesebb volt így az adó és mindkét félnek maradt is a zsebében."
Csak ilyet ismerek.
"Erre mondták és mondják ma is egyesek, hogy a KATA adócsalás, csak törvényesített formában."
És milyen igazuk van... Szoktak jönni ilyenkor hogy de hát nem is kap érte TB-t nyugdíjat. Hát szép is lenne, ha ingyen kapna bármit, mi meg csak pénzért... Viszont mivel az állami egészségügy nemigazán működik, és ha baj van, úgyis a magánba kell menni, akkor én is felteszem magamnak a kérdést, hogy minek fizetem az államit? De nem válszthatom hogy lemondom, és annyival kevesebb adót fizetek, hanem attól még ugyanúgy fizetnem kell. Vagy a nyugdíjjárulék, amit mindenféle cigánynak meg vadidgenekke fizetek, ahelyett hogy a sajátomét gyűjteném (volt ilyen, úgy hívták hogy manyup, el is lopták). Szóval ezeket a felesleges tételeket mi is szívesen kikerülnénk, de nem lehet. Akkor meg más is fizesse szépen be, ne csak nekem kelljen eltartanom minden ingyenélőt, mást is odaengedek a kasszához befizetni!
"Aztán az energiaárakról is lehetne beszélni, de nem szeretném bonyolítani."
Felesleges is lenne, hiszen a rendesen adózó vállalkozások is ugyanannyiért veszik. Sőt, katásként te homeofficeból bemondhatod hogy az otthoni fogyasztás az full magán volt, egy fullos adózó vállalkozó ezt nem tudja bemesélni, hogy a telephelyén a családja lakik.
Értem én hogy magasak a közterhek, sok az adó, de hát mindenki másnak is, az alkalmazott is szeretné inkább a számlájára megkapni, mint befizetni cigánytartásra, csak ugye nem lehet. Akkor másnak milyen alapon járna felmentés? A kata ez volt, helyes hogy megszűntetik. Értjük mi hogy szeretnél jobban élni, kevesebbet adózni - mi is -, de ehhez pont olyanoktól vársz megértést, akik nem tehetik meg, és nem érzik jogosnak hogy esek kibújhatnak a kötelezettségek alól, mások meg nem.
"Az első igazi város 70 km."
Nincs olyan hely az országban, ahonnan 70 km-en belül ne lenne város. De még 20 se. Ez most ilyen mesemondó verseny volt? A falusi lakás pont azért olcsóbb, mert vidék. Ha pesti lenne az infrastruktúra, pesti árakon kapnál ott is lakást. Mi ebben a meglepő?
"igen, a kocsma megy"
Akkor azt kell nyitni. Meg néha kiállni kaszapárbajra a másik kocsmárossal, hogy ki rontja kinek a bizniszét.
"Valamiért az IT kevés költségű tevékenységnek van tekintve, ami alapjában véve sem igaz."
Gép, áram, asztal, szék. Mi kell még?
"a havi a 50 ezer helyett 120-130 körül kellene fizetni. Ez hatalmas emelés, de a fontosabb az, hogy nem kigazdálkodható"
Nekünk se, mégis kigazdálkodják belőle. Annyival kevesebbet kapunk nettóban. Nekünk talán ez igazságos?
"Ha KATA helyett 130 ezret kell fizetni, akkor havi 40 ezer marad. Havi 40 ezres jövedelem... ez vicc."
Vannak rosszul menő vállalkozások is, akik mindezt a mutatványt teljes adózás mellett is fel tudják mutatni. Nekik dob valaki mentőövet? Nem, jön a csőd.
"Ráadásul vásároltunk is eszközöket, amelyekről a költségelszámoláshoz nem kértünk számlákat."
Más meg nyugodtan fizessen rá még +áfát is, ugye? Másnak lehet, neked nem?
Bejegyzés: Mi lesz KATA után?
BOAR 2022.08.20. 09:55:21
Még mindig vannak nagy kiterjedésű vizes élőhelyek Nagy Berek, Kisbalaton pl. aztán mégsem hullik maláriában meg kolerában a nép.
Most megyek ebédet főzni de majd még írok.
Bejegyzés: Mennyire nagy baj az esőhiány?
Motorogre 2022.08.20. 09:09:39
Az ötlet népszerű - de szeretném tudni, hogy pl. a Tisza-tó környéki termőföldeken most mi a helyzet? Tényleg kap a talaj vizet az évtizedes duzzasztás miatt? Ha tudja a választ valaki: egy fotó is elég ! Kösz.
Bejegyzés: Mennyire nagy baj az esőhiány?
kalaszimisi 2022.08.19. 23:54:55
Voltak más problémák is a víz használatával, csak azt ma hiába írom le, kétkedve fogadják. Ilyen például a kolera, amely még a XIX. század végén is jelen volt. Értem, hogy az akkori és a mai életmód között van különbség, de sokan nem hinnék el milyen körülmények között élnek még emberek ma is.
Az is probléma volt a vízzel, hogy rengetegen használták szemétlerakónak. Amennyiben a víztömeg csak itt lenne és nem lenne felügyelve, elképzelni se tudom mit engednének bele egyesek és milyen szemétlerakóvá válna. Anno a népnyelv ezeket "fertő"-nek nevezte el, mert sok betegség forrásának tartották. Lehet, hogy ez túlzó volt, mindenesetre nem ok nélkül feltételeztek kapcsolatot az elhanyagolt vizek és egyes betegségek között.
Ha mindettől eltekintünk, még akkor is marad a szúnyog. Hiába van mód védekezni, hiába nem olyan nagy dolog, ha nem tesz érte senki semmit, akkor tapsikolhatunk a víznek. Magyarország nem az a hely (sajnos) ahol felépítenek valamit és utána vigyáznak rá. Általában a gondos üzemeltetésre már nem szokott pénz jutni.
A közelemben van például egy gátrendszer. Van hozzá gátőrség és mai napig vannak civil segédgátőrök. Ha valami miatt szükség lenne a tényleges munkájukra, nagy felsülés lenne belőle. A többségük már nincs abban a fizikai állapotban, hogy komoly fizikai munkát tudjanak végezni. Papíron minden OK, de a valóságban csak azért nincs belőle baj, mert nincs eső.
Bejegyzés: Mennyire nagy baj az esőhiány?
BOAR 2022.08.19. 22:36:39
De nagyon rövid időn belül felül kell bírálni a zöldek által diktált és politikai haszonszerzésből elfogadott korlátozásokat.
A jelenlegi gáz krízis megmutatja, hogy az ötletelő, handabandázó zöldeknek csak homályos elképzelései vannak, nem valós, működő programjuk.
Bejegyzés: Mennyire nagy baj az esőhiány?