@Motorogre: Köszönöm!
A repülőkkel és hajókkal csak arra utaltam, hogy a környezetszennyezőnek kikiáltott tevékenységek között nagy különbségek vannak. Bár ez egy nagy téma, mert a gáz bevezetésének és a gáz árának az alakításával is az volt a cél, hogy tisztább legyen a téli hidegben a levegő, amiről ma megfeledkeznek azok, akik ebben a témában megszólalnak.
Szerintem nem mindegy az, hogy valaki luxusból (jódolgában) végez környezetpusztító tevékenységet vagy azért, mert életben szeretne maradni. Ha már neki akarnak esni valakiknek, akkor szerintem ezt figyelembe kellene venni.
Az agrárdolgokról hatalmas politikai hazugságok vannak a magyar közéletben, amit a média ellenőrzés nélkül felkap. Nem mindegy, hogy valaki kicsi, közepes vagy nagy, de ezeket nem ismétlem, mert a végén újra leírom, amit feljebb :)
Köszönöm. Azt is látom, hogy a lakosság korrekt tájékoztatása is hiányzik (mert átpolitizált). És ez nem mai jelenség, már a 90-es években a narancs olcsóbb volt mint a hazai burgonya - a mezőgazdasági miniszter mégse mondott se magyarázatot se le.
A tengerhajózásban már terjed a slow-steaming, de az filléres repjegyek miatt nő a polgári légiközlekedés környezet-terhelése (minden pillanatban kb. 25 ezer nagy gép van a levegőben). Mi lehetne a megoldás? Admin korlátozás: évi két repjegy? Nem tudom. Sok sikert a kertekhez !
@Motorogre: köszönöm a reakciód, igyekszem minden felvetésre tömören reagálni.
Az árak valóban botrányosak, de nem mi emeljük. Sőt, egyszer érdemes lenne megnézni. hogy amikor valaki 1000 forintért vesz mondjuk paprikát, abból kihez mennyi jut el.
A magyarországi termékeink nem voltak ott a boltokban, így a bolti árakból hozzánk egy forint sem került. Amit külföldön termeltünk és áthozták ide is, az sok közvetítőn át érkezett, mindenki vastagon rátette a maga hasznát - ám még így is olcsóbban adták a boltokban, mint a hazai előállítású terményeket.
Vagy írtam példának a palermo-ügyet, a magyarországi termesztésű palermo a magyar boltokban 500/db áron ment, amikor Németországban (szállítással és minden egyébbel) 351 ft/db volt.
A saját véleményem szerint a külföldiek egy jelentős része nem felel meg az élelmiszerbiztonsági előírásoknak. Az ukránról nem is merek írni, mert már nem lehet politikamentesen megtenni. A török paradicsom tipikus példája ennek, de írhatnám a mediterrán szőlőket is. Egyébként a vásárló dönthet, hiszen ezeket az általam rossz minőségűnek gondolt termékeket kiteszik a magyar vásárló elé. Itt azon kellene az államnak elgondolkodnia, hogy miért olcsóbb áron adják például a spanyol paradicsomot a magyarhoz képest? Eszméletlen sok költség rakódik rá, mégis olcsóbb....
A magyar mezőgazdaságba az állam rengeteg pénzt tett bele. A linkelt videókon látható, hogy milyen modernizálás ment végbe. Időjárásfüggetlenül tudnak akármit megtermeszteni azok, akik részesültek a pénzből (mi nem). Nem is kell annyira nagyon átállni, hiszen izolált és digitalizált termesztésről van szó, mindegy milyen időjárás van kint.
A felszín alatti víztestek védelmével egyetértek. Nekem azzal van a bajom, amit leírtam. A valódi munkafolyamatra (kútfúrás) rárakodó adminisztráció 16-szor annyiba kerül, mint a tényleges munka. Ezt az 1 milliót azért fizetem ki, hogy 4-5 ember aláírjon és pecsételjen? Ez szerintem rablás. Illetve azzal is bajom van, hogy az én évi pár köbméteres vízhasználatom gond a bolygó jövője szempontjából, de amit a repülők és a nagy hajók szennyeznek, az rendben van? Azt nem kell korlátozni és nehezíteni ezernyi módon?
Nálunk azért kell kevés vezetékes víz az öntözéshez, mert: 1. hatalmas felületen (kb. 1600 nm) gyűjtjük össze, majd tároljuk le az esővizet; 2. csepegtető öntözést használunk, amelyeket pont oda juttatunk ki, ahova kellenek; 3. az ágyások át lettek alakítva, a mai termesztésben már nem a klasszikus módon csináljuk, ahogyan 30-40 évvel ezelőtt. Az ágyás több módon vizet raktároz, a felületeket takarjuk, árnyékolunk, stb. Csak az extrém nagy meleg időszakok esőmentes időszakaiban ürülnek le a csepegtetéshez használt tartályok, akkor szoktuk feltölteni vezetékes vízzel. Locsolni nem szoktunk.
Vízdíj esetén az van, hogy nem minősülünk lakossági fogyasztónak, ezért eleve emelt áron számláznak nekünk. A termelésbe vont telkeken nincs semmilyen közmű, maximum egy kerti csap van kialakítva, tehát a mellékmérő nem segítene semmit. Természetesen lakóépület vagy lakhatásra alkalmas és egyéb hasonló építmény sincs, legfeljebb egy-egy zárható tároló.
Nagyon keserű poszt, és amolyan keverék: a komparatív előnyökön alapuló specializált gazdálkodásnak és a pannon káosznak valami elegye - nem űdítő, inkább bitter. Egyrészt amikor a politika azt harsogja, hogy megvédjük a magyar gazdákat az olcsó ukrán gabonától - sokakban felmerül a kérdés, a lakosságot ki védi meg a gazdák magas áraitől? Ha a külföldi termény megfelel az élelmiszer-biztonsági követelményeknek, tessék kirakni a polcra: Ukrán kenyér 300 Ft/kg, török paradicsom 500 Ft/kg. Mellé meg a hazait, már van is cimke rá - és a vevő majd eldönti (a nyugdíjas meg kényszerpályán van). Másrészt az ellátás-biztonság: elsősorban adminisztratív könnyítésekkel (és nem olcsó pénzzel) kellene a hazai mezőgazdaságot támogatni, pl. szárazságtürő növényekre, más kultúrákra (gyógy- és füszernövény-termesztés) történő váltással. A talajvíz ma már kincs - és szabad rablás tárgya, nagy ára lesz 20-30 év múlva (v.ö. Vásárhelyi Pál jóslata) - de a vízügyes szakmára csak 2-5 napig figyelünk amikor a gáton védekeznek. No és pl. mekkora az a kert, ahol évi 3-4 köbméter fogy? A vezetékes se ezer forint, ha mellékvízmérőbe ruház be az ember. Biztos vagyok benne: 40-50 év múlva a vízvezetékből szűrt folyóvíz jön, az ivóvizet ballonokban házhoz hozzák: mert locsolásra, autómosásra már nem jut.
@Kyria: én is budapesti vagyok, nehezen szoktam meg. Éltünk Bécsben, ott teljesen otthon tudtam magam érezni, ezekből az élményeimből tudom azt, hogy én nagyvárosi ember vagyok. A mostani falusi életet azért tudjuk elfogadni, mert az emberek normálisak, az életmód pedig nagyon közel van ahhoz, amit élhetőnek érzek.
Laktunk olyan falvakban külföldön, ahol még ennél is rosszabb volt a helyzet a közszolgáltatások terén. Ösztönösen is ahhoz viszonyítunk, de attól még ez nem válik olyanná, amit így kellene hagyni.
A KATA ilyen módon való kivezetése nagyon drasztikus volt. Az sem volt semmi, amit még utána kaptunk, csak arról a média nem ír semmit.
Szerintem az sem normális, hogy KATA-s adózóként vagy tételes költségelszámolást alkalmazó vállalkozóként nagyon másféle szemlélettel kell gazdálkodni. Informatikai vállalkozóként elég jelentős költségek vannak (csak egyetlen számítógép ára is horror), ezek egyik adózásból a másikba való átvitele sem egyszerű.
A végső, nagy vesztes amúgy az, aki a boltban vásárol. Mi minden keletkező +költséget, az átállásból eredő minden kárunkat érvényesítettük az árainkban. A megbízók kénytelenek voltak ezt kifizetni, ezért ők tovább görgették - ami a boltok áraiban nagyon érzékelhető. Ez azokon csapódott le, akik munkabérből élnek, mivel ők általában nem tudták a munkaadón behajtani azt, hogy a 140 forintos 1,5 százalékos tej már 400-450 a boltokban. Az állam meg jót röhög, mivel nekik az ÁFA miatt ez csak több pénz.
A KATA azért volt jó, mert nem kellett számlákat kérni, megmenekült az ember egy csomó adminisztráció alól. Emelhették, bővíthették volna a havi összeget, de szerintem direkt a véresebb utat választották az ÁFA miatt.
@Kyria: A jégeső a JÉGER működésének köszönhetően nincs. Nálunk inkább a szél okoz problémát, mert gyakran erős szélviharok vannak. Mi nagyon erős fóliát szereztünk be, ami ellenállóbb. Apróbb, helyi javítások minden szélvihar után kellenek, majd kiderül mennyit bír. Ezt a fajta fóliát 3 éve használjuk és bírja. Amíg nem ezeket használtuk, addig elég sokat kellett javítani, ez most már tényleg csak apróbb javításokra korlátozódik.
A napsütés függvénye hány fok alakul ki. Van egyébként 6 ablaka, valamint melegebb időkre napelemes légkondija is. Ha nem csinálunk semmit, akkor 45-50 fok is kialakul amikor kánikula van. Amikor nyáron az 50 fokig mérő hőmérők is feladták, akkor nem néztem meg mennyi volt a sátrakban, de ott a hőmérők túléltek. A napelemes légkondival jól kordában lehet tartani a belső hőt.
A mobilizált kert lényege, hogy sokféle árnyékba tudtuk őket vinni, mindig az időnek megfelelően. Például találtunk olyan helyeket, ahol a 9-kor kezdődő égető nap idejére már árnyékba kerültek és úgy is maradtak egész nap. Amikor enyhült a nap ereje, akkor olyan helyekre vittük őket, ahol csak napi X órát érte őket a direkt napfény. Ősszel pedig amíg csak lehetett, napfényben voltak. Olyan 8-10 költöztetés volt a szezon alatt.
A citrusoknak nagyon kell a víz (nálunk citrom, narancs és mandarin van). Ezt úgy oldottuk meg, hogy mindegyik földbe telepített fa igazából egy nagy gödörbe került, amit fóliával körbe is szigeteltünk. Abba sokféle talajt kaptak, még tart a kísérlet, hogy melyik a jobb. Eddig nem látok különbséget. Ennek a megoldásnak a lényege, hogy tudjuk pótolni a vizet, hiszen alulról nem szárad ki.
Nekünk Görögországban vannak citrusaink, ott nyáron nagyon kevés esőt kapnak. Szeptembertől márciusig nagyon esik. Nagyjából négyszer annyi, mint amennyi Magyarországon. Április, május még valamennyire csapadékos, de a 3 nyári hónapban szinte alig van eső - mégis simán túlélik. Keresem a válaszokat, hogy ott miként élik túl, lehetséges, hogy a páradúsabb levegő miatt. Mi szoktunk nekik itt vödörbe vizet rakni, talán nem felesleges.
A barackoknál szerintem védekeznünk kellene a tavaszi fagy ellen. Nem tudom melyik lenne a legjobb, de valamelyiket majd kipróbálom, mert én is gyermekkori ízt kergetek :)
Ez egy érdekes írás volt, a kommenteket még olvasom. Azért amit a faluról írtál, hát engem kirázott a hideg is. Mindig Budapesten éltem, én el sem tudnék képzelni mást. (Ráadásul külföldre sem vágytam, mert egy-egy hosszabb utazásnál kiderült, hogy sajna honvágyas vagyok. És nem, magam sem értem, de ez van.)
Azt nem gondoltam volna, hogy ez a KATA kihúzás ennyire drasztikus volt, nekem csak az maradt meg, hogy a futároknak volt vele gondja, de akkor sokkal szerteágazóbb a probléma.
Érdekes, amiket írsz. Mindjárt felmerült bennem a kérdés, hogy nyáron vajon hány fok lehet abban a fóliasátorban? Meg ha jön egy jégeső, akkor abból vajon mi marad? Vagy lehet erre biztosítást kötni? (De akkor az is egy külön tétel fizetnivaló.)
A mobilizált kertet, azt nem értem. Jó, dézsákban vannak a növények, de még ha nem tudom, mekkora kertetek van is, nem totál mindegy, hol süti a nap, avagy áztatja az eső? Mi ennek a szállítgatásnak a lényege?
A citrusliget jó ötletnek tűnik, a citrom- és/vagy narancsfák mennyire vízigényesek? Mert bár Olaszországban nyáron irdatlan meleg van, azt meg nem tudom, eső mennyire esik, viszont ott a tenger, amiből valamennyi párát csak befúj a szél.
A barack, az egy katasztrófa évek óta. Nem is nagyon találni már nyáron a piacokon se, amit meg a szupermarketekbe hoznak csuda tudja honnan, az a szó szoros értelmében ehetetlen. Én még emlékszem a régi barackokra - középkoromra való tekintettel - de azok a régi ízek valahogy elvesztek.
@Kyria: ezek a dolgok fokozatosan, szépen lassan jönnek, ami segíti az elfogadást. Ha egyik napról a másikra történne, az más lenne. Sajnos vagy szerencsére, az ember úgy működik, hogy a rossz dolgokhoz is tud alkalmazkodni. 2022 annyiban más volt, hogy a sok negatív változtatás miatt már év közepére nem a kertben tapasztalt veszteség volt a nagy probléma - persze azért tudatában voltunk annak, hogy a több hónapos esőtlenség mit fog okozni. Naponta vesztettünk fákat, töveket, de augusztusra már valahogy természetesnek vettük ezt is. Persze az ember próbálkozik menteni amit lehet. Nekünk ez három irányba megy.
Az egyik a fóliasátrak építése, ahol lényegesebben jobban tudjuk szabályozni a körülményeket. Most már böhöm nagyokat is építünk, mert amit csak lehet, azt oda viszünk be.
A másik megoldást elég lassan szoktam meg, amolyan mobilizált kert. 10-15 literes edényekbe, meg nagyobb cserepekbe ültetünk, amelyeket az aktuális időjárásnak megfelelően szállítunk át a kerten belül. Tavaly csak kísérlet volt, de az a pár tő amit így nevelgettünk, meglepően szépen termett és extra finomat. Ez volt az oka annak, hogy sok paprika és paradicsom nem jutott be a házba :) Csak kóstolgattuk őket, de szinte mindig ott helyben megettük az összeset, annyira extra finom lett az ízük.
A harmadik egy citrusliget, szintén kísérleti céllal. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy egész jól idomulnak a nálunk lévő klímához. Például évek óta az van, hogy áprilisig vagy májusig szépen fejlődnek a barackfák, aztán az április avagy májusi hajnali fagy pár óra alatt kivégzi az évi termést. A citrusféléknek ez nem gond, a nyarat meg könnyedén viselik. Lehet, hogy ez lesz a jövő :)
A fügepálinka brutálisan jó, egyszer ittam - mivel a magyar vidékre (még) nem annnyira jellemző - de felejthetetlen az íze.
Én mélyen tisztelek minden embert, aki kertészkedésre/termelésre adja a fejét ezen időjárási és minden egyéb körülmények között.
Most ugyan pont napok óta szakad az eső, de ha március-áprilisban fagyni fog (és volt már ilyen, emlékezzünk csak ama híres-hírhedt március 15-ére, amikor a havazás miatt megállt az ország), szóval ha esetleg hasonló bekövetkezik, én tényleg nem tudom, hogy lehet az ilyeneken túllendülni!??? (Jómagam biztosan összeomolnék.)
@hümhüm: havi 19750 ft a többlet... ennyi idő után már jól látszódik, hogy nem annyi. Az egy hónapra jutó többlet 80 ezer ft körül van. Csak azért írom ide le, hogy ne ez alapján számoljon valaki (jött ilyen üzenet).
@KékFény6: Ezt tudom, de piacozni (eladni) egy külön gazdasági ág, eszközök és idő kell hozzá. Egyébként próbáltam és nem szeretném soha többé. Cserébe le is mondok a végfogyasztónak származó eladásból érkező profitról. Mondjuk úgy, hogy ezzel a döntésemmel támogatom a kereskedelemben létesített munkahelyek megőrzését (én termelek, a kereskedelem meg adjon el, így mindenki marad a saját területén).
Ettől függetlenül is számomra még mindig kérdés, hogy a helyi őstermelői kínálat milyen okok miatt nem jelenhet meg a boltokban? Több helyen is láttam erre példákat, mármint Angliában, Görögországban, Németországban, de még Ausztriában is pár helyen.
Az általad ide leírtak nagyobb részére már reagált vagy a bejegyzés, vagy a komment-részben elhelyezett pár mondat, azokat nem szeretném megismételni. Mást gondolunk pár dologról, amikkel érveltem, az láthatóan nem volt számodra meggyőző. Mindenesetre ezzel nincs bajom, van ilyen, ez természetes.
Egy részre szeretnék azonban mindenképpen reagálni, amikor ezt írod:
"Nincs olyan hely az országban, ahonnan 70 km-en belül ne lenne város. De még 20 se. Ez most ilyen mesemondó verseny volt?"
Én egész pontosan ezt írtam le:
"Az első igazi város 70 km. Létezik buszjárat a falu és a közeli város között (15 km a távolság)"
A 70 km az első igazi, klasszikus városra vonatkozott. A hozzánk legközelebbi település amelyik már várossá van nyilvánítva, az 15 km. Mármint 15 km-t kell megtenni ahhoz, hogy a település lakott részéhez érkezzünk. Ott még csak házak vannak, semmi más, az első boltig még kell pár km.
Azért a teljes kép kedvéért leírnék egy nevet: Bercel. Berceltől az első város 27 km-re van. Onnan még lehetne gyűjteni érdekességeket, mint például Galgaguta, ahonnan szintén 27 km az első város. Azon a környéken könnyű olyan falvakat találni, ahol nincs 20 km-en belül város. Van még Magyarországon pár ilyen rész. Például Tiszabecs, Milota, Boldogasszonyfa és így tovább.
@fkv.119: egyébként van rá legális lehetőség, hogy valaki gyógyászati felhasználás érdekében hivatalosan termesszen akármit. Ez egy létező lehetőség. Amíg anyagilag is megérte, addig ment nálam is.
Elkezdtünk ötféle fával dolgozni. A mandarin, a narancs és a citrom megvannak, élnek és jól érzik magukat. Mivel a fák fiatalok, még nem engedtük, hogy termésük legyen. A banán és az olajfa sajnos nem élte túl a telet, velük fel is adtuk Lehet, hogy hosszabb távon ez a három gyümölcs lesz a nyertes. Ehhez a gondolathoz még nem szoktattam magam hozzá, mert kissé morbidnak érzem annak a gondolatát, hogy narancsligetünk lesz a magyar síkságon...
A kútfúrásnál azt nem értem, hogy alkotnak egy jogszabályt, ami nem old meg semmit. Nincsenek álomképeim, nyilván azoknak szól, akik nem érintettek benne, de ennyire egyértelműen hasztalannak lenni, már-már világcsúcs...
Fóliasátor van, de azokban egy teljesen más irányba megyünk el. Ott már nincs termőtalaj, hanem olyan termesztőközeggel dolgozunk, amit máshonnan vásárolunk. Kőzetgyapot, kókuszból származó dolgok és hasonlók. Sokkal jobb velük dolgozni, ráadásul víztakarékosak, illetve a napelemes barkácsolás is nagyon kicsi befektetést igényel, hamar megtérül. Most úgy tűnik, hogy ez a jövő, de engem a lelkem mélyén az zavar, hogy külső forrásból jön a termesztőközeg, nem mi állítjuk elő.
Azt nem tudom, hogy mennyire jó ötlet a két nagy folyó vizével öntözni. Tényleg nem tudom milyen a folyóvizek összetétele, de a Dunával sokat dolgoztam ahhoz, hogy ne merjem felhasználni. Talán alaptalan a félelmem.
Tegyük fel, hogy akkor ez lesz, a folyók vize kerül tárolásra és lesz elvezetve a gazdákhoz. Mi ugye a kicsik vagyunk, akik 1 hektár alatti területen folytatunk termesztést, emberi léptékű kertekben (max 4-5 ezer nm-en). Hozzánk az nem
jut el szerintem a tározott folyóvíz. Már csak azért sem, mert ehhez nincs kiépített rendszer. Minimum egy csatorna kellene, amibe beleengedik a vizet és a gravitáció elvezeti ide. Szerintem ilyet csak a nagyobb gazdák fognak kapni.
Van példa egyébként arra, hogy egy jól kiépített rendszer miatt bárki kérhet vizet. Ez van például Maderián, de ott hegyoldal van, azon keresztül ömlik le a víz, a telkek tulajdonosai (családi házak, társasházak) pedig kiépítettek egy kis ajtót. A tulajok időt vásárolnak. A vásárlás után jön a vízember, aki a megadott időre megnyitja a kis ajtót és akkor folyik be a víz a telekre (nyilván egy tározóba). Valami hasonló lehetne nálunk is, nem lenne lehetetlen dolog. Legalábbis nem mindenhol.
Állítólag nekünk az lenne megoldás, ha a környezetünkben fellelhető vízfelület nagysága nőne, ezzel a párologtatott víz mennyisége is több lenne, ami első lépésben a mikroklímát változtatná meg, valamint esetleg növekedne a tavaszi és nyári esők mennyisége is.
Amennyiben nem elhanyagolt vizeket jelentene ez, akkor mindenképpen benne lennék egy próbában. A kétkedésem annak szól, hogy tudtommal a mostani nagy szárazságnak globális oka van, nem helyileg alakult ki.
A folyóvíz tározása, duzzasztása egy érdekes ügy. Írtad, hogy a Duna duzzasztása, tározása talán nemzetközi jogot sért - hát pont ellenkezőleg! Magyarországnak kötelessége lenne a Duna folyamatos hajózhatóságát biztosítani. Pontosan nem tudom, hogy egy évben hány napon át, de tudtommal ennek a kötelezettségnek a mai napig nem tett eleget az ország.
A hajózhatósághoz nagy valószínűséggel éppen a duzzasztás lenne a megoldás. A szerbeknek és a románoknak is ez érdekük, mivel így lehetne hajón Németország felé szállítani, valamint idegenforgalmi okok miatt is érdekeltek lennének benne. Ha Magyarországon a Duna egész évben hajózható lenne, akkor a nyugati kirándulóhajók eljutnának Pozsonytól lefele Belgrádig vagy akár a tengerig. Ezért a magyar állam bármilyen lépését éppen a szerbek és a románok ünnepelnék a legjobban (nem beszélve a németekről).
A magyar politika azonban nem mer a Dunához nyúlni. Igaz, hogy lenne más megoldás is, mint a duzzasztás (például a fokgazdálkodás XXI. verziója), de abba sem kezdenek bele. Mintha csak az lenne a lényeg, hogy ne csináljunk semmit, nem történjen semmi.
@BOAR: nem a víztől félek, hanem attól, hogy megint egyetlen gesztussal, egyetlen dolog megvalósításával akarnak majd megoldást kitalálni, aztán meg csak baj lesz belőle. Nagyon jó, ha akármi is, de történik valami, csak az kevés.
Településfejlesztéssel foglalkozom, rengeteg példát látok arra, hogy egy-egy dologtól várnak megoldást vagy szinte már megváltást. Magyarországon már persze önmagában az jó dolog, ha valami tényleg megvalósul, de legalább ennyire fontos utána a normális karbantartás is.
Vízfelületek esetén a szúnyog-ügy kardinális dolog. A szüleimnek volt a Balaton mellett nyaralójuk, dolgoztam a Duna közvetlen partján, tudnék mesélni. Volt olyan év (talán 2010), amikor nem lehetett a szabadban enni, mert annyi volt a levegőben szálló bogár. Ez Budapesten, a XI. kerületben, a Duna partján, meg onnan olyan 500-600 méteres zónán belül volt. Volt valamennyi lakossági felháborodás és hirtelen történt is valami.
A Balatonnál is megjelenik ez, csak mivel kiemelt szerepet kap, ezért a nyaralási szezon idejére valamit csinálnak. Tudnék képeket mutatni arról, hogy például májusban mi van ott... Néhány helyen a döglött halak szaga miatt forog az ember gyomra. Sokan nem hinnék el, hogy pár hét múlva ott emberek fognak egész nap pihenni, annyira gusztustalan az egész. Lehet, hogy majd felteszek ide képeket róla. Már nem emlékszem, hogy fényképeztem-e a nagy gyomorforgás közepette. A terület amiről írok, az Siófoknak, az egyik legjobbnak tartott partszakasza.
@Motorogre: ez egy nagyon érdekes kérdés, ez engem is érdekelne.
Az elmúlt hetekben jártam arra, kifejezetten néztem a fákat, hogyan érzik magukat. Mindenesetre nagyon érdekes lenne olyannak a tapasztalata, aki ott él és ott gazdálkodik.
"elvileg képesek lennénk az egész ország zöldségfogyasztását és gyümölcsök iránti igényét kiszolgálni. Az más kérdés, hogy milyen árszinten"
Hát ez az! Jobban jártok ha mákot termeltek, és a kábszerből megveszitek az ukrán / lengyel gyümölcsöt. :)
"SZÁRAZSÁGTŰRŐ NÖVÉNYEKRE KELLENE ÁTÁLLNI?"
Lehet hogy a tekilának való kaktusszal jobban járnánk, ki tudja.
"Az megoldás lenne, ha a kútfúrási engedélytől való mentesség a 80-100 méter közötti kutakra is kiterjedne, de valaki egy íróasztal mellett másképp gondolta."
Vagy gondolt a magyaros észjárásra, hogy az enyhébb szabályozás kijátszásával mi kárt lehet okozni. Ha 5 m-ig lehet fúrni, 100-ig fognak. Ha 100-ig lehet, 150-ig fognak. És inkább maradt ennél.
"A csepegtető rendszer hatékony lenne, de még egy olyan kis területen is iszonyú drága kiépíteni, mint amilyen az enyém."
Fóliasátor kell hozzá, meg olyan növényt termelni, amit meg is éri. Ez valószínűleg nem a búza és nem a szotyi lesz. Azt majd az általad megtermelt drága cucc árából kell importálni valami csóróbb helyről. Ez van, át kell tolni a ráfizetéses melót másra. Ez nem csak a mezőgazdaságban van így, a gazdag nyugatiak ezt már rég felismerték, ezért gyártat mindenki Kínában.
A vízproblémára szerintem a Duna és a Tisza jelenti a megoldást. Ki kell szippantani belőle, és kirakni a földekre. Persze nem árt minél veszteségmentesebb módon, hogy jusson is mindenhova. Hogy lejjebb a rácoknak és az oláhoknak nem jut semmi, és száraz lábbal mehetnek át egymáshoz, az meg legyen az ő gondjuk. Tudom, nemzetközi szerződések... de hát járni jár, csak nem jut. :)
"egyes vélemények szerint a környezetünkben létre kellene hozni tavakat, köztük pedig vízfolyásokat, ez pedig pozitívan hatna az időjárási viszonyokra"
Meg a Tisza kyanarulatait visszaállítani, hogy ne menjen át olyan hamar a rácokhoz a mi vizünk. És tározók árvíz esetére, amiket jól megtöltünk mi magunknak, és nem átadunk a rácoknak. A végén az oláhok meg járjanak tevével...
---
Más: Most hogy ekkora drágaság van, az ukránok meg nem tudják elpasszolni a búzájukat, miért nem mazsolázzuk le a legjavát? Megvesszük mi a niggerek meg arabok helyett. És lesz olcsó(bb) kenyerünk. Lehet hogy jövőre már vége a háborúnak, és csak egyszer tudjuk eljátszani, de azzal is nyertünk 1 évet. Én lennék az el prezidente, tuti nyerészkednék rajta valamit.
"A cégek, akiknek dolgozunk, a lakosság felé értékesítenek. Gondolom sejthető, hogy az emelésünket az áraikban megjelenítik, hiszen abból fizetnek minket is. Vagyis ami most 1000 forint náluk, az minimum 1500 forint lesz. El kell magyaráznom, hogy mit jelent egy ekkora arányú emelés?"
A pékségben talán szívbajosak voltak árat emelni? 1000 Ft az a szar szemét kenyér a teszkóban, ami 200-at se ér, mint előtte.
"akkor a vállalkozásnak vége. Nincs választási lehetőségünk, hiszen a mindennapi élet költségei (diákhitelek törlesztése, étel, rezsi, stb.) nem fedezhető az én jövedelmemből és a vállalkozásból maradó 40 ezerből"
Rengeteg kényszervállalkozó van ezzel így.
"Ha az érintett cégeknek ezt bejelentjük, ők nem fogják tudni pótolni a párom munkáját."
Akkor majd megfizetik a munkáját rendesen, nem csak fizetgetnek. Vagy nincs is rá szükségük. Nekem is kéne Ferrari 10 ezerért, de még nem találtam rá eladót...
"A piacon nem fognak találni olyat, aki hasonló árfekvésben dolgozik (hiszen mind KATA alá tartozik, hozzánk hasonló okoból)."
Épp emiatt lesznek kénytelenek megfizetni az embert.
"Ha az IT-folyamat elakad, nagyon hamar semmi nem működik. Vagyis nem fog menni, elakad az üzlet, aztán abból egyenes út vezet a csődhöz."
Ezt mindenki elmondhatja magáról. Ha nincs áram, akkor még a gép se fog menni. Máris van fontosabb láncszem nálad. :)
"A lakosság azonban már dupla áron kapja meg amit kér, vagy még magasabb áron."
"Szegény" pizzafutárok akik eddig katáztak, és most ingyenes kiszállítás + csomagolási díj mellé még várnák a borravalót is... Ezek eddig is hozzátették a költségnövekedést az árhoz, nem érdekelte őket hogy mi miből tudjuk kifizetni. Ha tovább katázhatnának, akkor is emelnék tovább az áraikat. A "merjünk nagyot álmodni" felső határa csak a vásárlók fizetési hajlandósága. Ha túl pofátlanra sikerül az emelés, akkor még annyi bevételük se lesz.
"Bárki, aki nem hülye, az felszámolja a vállalkozást és belemegy ebbe. Ezen ki veszít?"
Bűnözni mindig is lehetett, csak megvan a kockázata hogy esetleg elkapják az embert. Kisembert könnyebben mint a nagy halat, mert nicnsenek ügyvédei, testőrei. És ő is ugyanúgy 1 megoldott ügynek számít a statisztikában, minek évekig a nagyhalak után futni, ha 5 perc alatt is hotható a statisztika?
"havi sokszázezer sem elég egy felszolgálónak"
Nekünk se, de mégse kapunk többet.
"Amikor viszont kiderül, hogy a dupláját vagy a tripláját is megéri a munkája, hirtelen fordul egyet a világ. Nem beszélve arról az esetről, amikor a megkereshető jövedelem esetben nagyobb szorzóról van szó!"
Ezért mosogat annyi magyar Londonban. És jól teszik, el lehet innen menni, ahogy Gy. Ferenc megmondta. Ez jó az ittmaradóknak is, hiszen kevesebb konkurrenciával az ő fizetésüket is muszáj lesz megemelni, mert nincs más helyettük. Az árak meg amúgy is mindig emelkednek, akkor is, ha a fizetések nem, akkor már inkább azok is!
"a jelenlegihez képest háromszor annyi jövedelemből élhetnénk (nem bevételről beszélek, hanem jövedelemről). Ezen ki veszít?"
Senki. Te nem, az utánad jövő se, hiszen muszáj lesz megfizetni, mert más nincs, és az állam se, mert úgyis csak katáztál, nem voltál rendes adófizető.
Magyar falu a XXI. században
Utolsó kommentek:
Motorogre 2025.03.30. 15:20:51
Bejegyzés: Külfödi zöldséget fogsz enni?
kalaszimisi 2025.03.29. 13:31:23
A repülőkkel és hajókkal csak arra utaltam, hogy a környezetszennyezőnek kikiáltott tevékenységek között nagy különbségek vannak. Bár ez egy nagy téma, mert a gáz bevezetésének és a gáz árának az alakításával is az volt a cél, hogy tisztább legyen a téli hidegben a levegő, amiről ma megfeledkeznek azok, akik ebben a témában megszólalnak.
Szerintem nem mindegy az, hogy valaki luxusból (jódolgában) végez környezetpusztító tevékenységet vagy azért, mert életben szeretne maradni. Ha már neki akarnak esni valakiknek, akkor szerintem ezt figyelembe kellene venni.
Az agrárdolgokról hatalmas politikai hazugságok vannak a magyar közéletben, amit a média ellenőrzés nélkül felkap. Nem mindegy, hogy valaki kicsi, közepes vagy nagy, de ezeket nem ismétlem, mert a végén újra leírom, amit feljebb :)
Bejegyzés: Külfödi zöldséget fogsz enni?
Motorogre 2025.03.29. 10:05:38
A tengerhajózásban már terjed a slow-steaming, de az filléres repjegyek miatt nő a polgári légiközlekedés környezet-terhelése (minden pillanatban kb. 25 ezer nagy gép van a levegőben). Mi lehetne a megoldás? Admin korlátozás: évi két repjegy? Nem tudom. Sok sikert a kertekhez !
Bejegyzés: Külfödi zöldséget fogsz enni?
kalaszimisi 2025.03.29. 08:08:08
Az árak valóban botrányosak, de nem mi emeljük. Sőt, egyszer érdemes lenne megnézni. hogy amikor valaki 1000 forintért vesz mondjuk paprikát, abból kihez mennyi jut el.
A magyarországi termékeink nem voltak ott a boltokban, így a bolti árakból hozzánk egy forint sem került. Amit külföldön termeltünk és áthozták ide is, az sok közvetítőn át érkezett, mindenki vastagon rátette a maga hasznát - ám még így is olcsóbban adták a boltokban, mint a hazai előállítású terményeket.
Vagy írtam példának a palermo-ügyet, a magyarországi termesztésű palermo a magyar boltokban 500/db áron ment, amikor Németországban (szállítással és minden egyébbel) 351 ft/db volt.
A saját véleményem szerint a külföldiek egy jelentős része nem felel meg az élelmiszerbiztonsági előírásoknak. Az ukránról nem is merek írni, mert már nem lehet politikamentesen megtenni. A török paradicsom tipikus példája ennek, de írhatnám a mediterrán szőlőket is. Egyébként a vásárló dönthet, hiszen ezeket az általam rossz minőségűnek gondolt termékeket kiteszik a magyar vásárló elé. Itt azon kellene az államnak elgondolkodnia, hogy miért olcsóbb áron adják például a spanyol paradicsomot a magyarhoz képest? Eszméletlen sok költség rakódik rá, mégis olcsóbb....
A magyar mezőgazdaságba az állam rengeteg pénzt tett bele. A linkelt videókon látható, hogy milyen modernizálás ment végbe. Időjárásfüggetlenül tudnak akármit megtermeszteni azok, akik részesültek a pénzből (mi nem). Nem is kell annyira nagyon átállni, hiszen izolált és digitalizált termesztésről van szó, mindegy milyen időjárás van kint.
A felszín alatti víztestek védelmével egyetértek. Nekem azzal van a bajom, amit leírtam. A valódi munkafolyamatra (kútfúrás) rárakodó adminisztráció 16-szor annyiba kerül, mint a tényleges munka. Ezt az 1 milliót azért fizetem ki, hogy 4-5 ember aláírjon és pecsételjen? Ez szerintem rablás. Illetve azzal is bajom van, hogy az én évi pár köbméteres vízhasználatom gond a bolygó jövője szempontjából, de amit a repülők és a nagy hajók szennyeznek, az rendben van? Azt nem kell korlátozni és nehezíteni ezernyi módon?
Nálunk azért kell kevés vezetékes víz az öntözéshez, mert: 1. hatalmas felületen (kb. 1600 nm) gyűjtjük össze, majd tároljuk le az esővizet; 2. csepegtető öntözést használunk, amelyeket pont oda juttatunk ki, ahova kellenek; 3. az ágyások át lettek alakítva, a mai termesztésben már nem a klasszikus módon csináljuk, ahogyan 30-40 évvel ezelőtt. Az ágyás több módon vizet raktároz, a felületeket takarjuk, árnyékolunk, stb. Csak az extrém nagy meleg időszakok esőmentes időszakaiban ürülnek le a csepegtetéshez használt tartályok, akkor szoktuk feltölteni vezetékes vízzel. Locsolni nem szoktunk.
Vízdíj esetén az van, hogy nem minősülünk lakossági fogyasztónak, ezért eleve emelt áron számláznak nekünk. A termelésbe vont telkeken nincs semmilyen közmű, maximum egy kerti csap van kialakítva, tehát a mellékmérő nem segítene semmit. Természetesen lakóépület vagy lakhatásra alkalmas és egyéb hasonló építmény sincs, legfeljebb egy-egy zárható tároló.
Bejegyzés: Külfödi zöldséget fogsz enni?
Motorogre 2025.03.28. 17:32:16
Bejegyzés: Külfödi zöldséget fogsz enni?
kalaszimisi 2023.01.20. 02:19:31
Laktunk olyan falvakban külföldön, ahol még ennél is rosszabb volt a helyzet a közszolgáltatások terén. Ösztönösen is ahhoz viszonyítunk, de attól még ez nem válik olyanná, amit így kellene hagyni.
A KATA ilyen módon való kivezetése nagyon drasztikus volt. Az sem volt semmi, amit még utána kaptunk, csak arról a média nem ír semmit.
Szerintem az sem normális, hogy KATA-s adózóként vagy tételes költségelszámolást alkalmazó vállalkozóként nagyon másféle szemlélettel kell gazdálkodni. Informatikai vállalkozóként elég jelentős költségek vannak (csak egyetlen számítógép ára is horror), ezek egyik adózásból a másikba való átvitele sem egyszerű.
A végső, nagy vesztes amúgy az, aki a boltban vásárol. Mi minden keletkező +költséget, az átállásból eredő minden kárunkat érvényesítettük az árainkban. A megbízók kénytelenek voltak ezt kifizetni, ezért ők tovább görgették - ami a boltok áraiban nagyon érzékelhető. Ez azokon csapódott le, akik munkabérből élnek, mivel ők általában nem tudták a munkaadón behajtani azt, hogy a 140 forintos 1,5 százalékos tej már 400-450 a boltokban. Az állam meg jót röhög, mivel nekik az ÁFA miatt ez csak több pénz.
A KATA azért volt jó, mert nem kellett számlákat kérni, megmenekült az ember egy csomó adminisztráció alól. Emelhették, bővíthették volna a havi összeget, de szerintem direkt a véresebb utat választották az ÁFA miatt.
Bejegyzés: Mi lesz KATA után?
kalaszimisi 2023.01.20. 02:02:09
A napsütés függvénye hány fok alakul ki. Van egyébként 6 ablaka, valamint melegebb időkre napelemes légkondija is. Ha nem csinálunk semmit, akkor 45-50 fok is kialakul amikor kánikula van. Amikor nyáron az 50 fokig mérő hőmérők is feladták, akkor nem néztem meg mennyi volt a sátrakban, de ott a hőmérők túléltek. A napelemes légkondival jól kordában lehet tartani a belső hőt.
A mobilizált kert lényege, hogy sokféle árnyékba tudtuk őket vinni, mindig az időnek megfelelően. Például találtunk olyan helyeket, ahol a 9-kor kezdődő égető nap idejére már árnyékba kerültek és úgy is maradtak egész nap. Amikor enyhült a nap ereje, akkor olyan helyekre vittük őket, ahol csak napi X órát érte őket a direkt napfény. Ősszel pedig amíg csak lehetett, napfényben voltak. Olyan 8-10 költöztetés volt a szezon alatt.
A citrusoknak nagyon kell a víz (nálunk citrom, narancs és mandarin van). Ezt úgy oldottuk meg, hogy mindegyik földbe telepített fa igazából egy nagy gödörbe került, amit fóliával körbe is szigeteltünk. Abba sokféle talajt kaptak, még tart a kísérlet, hogy melyik a jobb. Eddig nem látok különbséget. Ennek a megoldásnak a lényege, hogy tudjuk pótolni a vizet, hiszen alulról nem szárad ki.
Nekünk Görögországban vannak citrusaink, ott nyáron nagyon kevés esőt kapnak. Szeptembertől márciusig nagyon esik. Nagyjából négyszer annyi, mint amennyi Magyarországon. Április, május még valamennyire csapadékos, de a 3 nyári hónapban szinte alig van eső - mégis simán túlélik. Keresem a válaszokat, hogy ott miként élik túl, lehetséges, hogy a páradúsabb levegő miatt. Mi szoktunk nekik itt vödörbe vizet rakni, talán nem felesleges.
A barackoknál szerintem védekeznünk kellene a tavaszi fagy ellen. Nem tudom melyik lenne a legjobb, de valamelyiket majd kipróbálom, mert én is gyermekkori ízt kergetek :)
Bejegyzés: Mennyit hozott a kert?
Kyria 2023.01.19. 21:34:53
Azt nem gondoltam volna, hogy ez a KATA kihúzás ennyire drasztikus volt, nekem csak az maradt meg, hogy a futároknak volt vele gondja, de akkor sokkal szerteágazóbb a probléma.
Bejegyzés: Mi lesz KATA után?
Kyria 2023.01.19. 13:45:02
A mobilizált kertet, azt nem értem. Jó, dézsákban vannak a növények, de még ha nem tudom, mekkora kertetek van is, nem totál mindegy, hol süti a nap, avagy áztatja az eső? Mi ennek a szállítgatásnak a lényege?
A citrusliget jó ötletnek tűnik, a citrom- és/vagy narancsfák mennyire vízigényesek? Mert bár Olaszországban nyáron irdatlan meleg van, azt meg nem tudom, eső mennyire esik, viszont ott a tenger, amiből valamennyi párát csak befúj a szél.
A barack, az egy katasztrófa évek óta. Nem is nagyon találni már nyáron a piacokon se, amit meg a szupermarketekbe hoznak csuda tudja honnan, az a szó szoros értelmében ehetetlen. Én még emlékszem a régi barackokra - középkoromra való tekintettel - de azok a régi ízek valahogy elvesztek.
Bejegyzés: Mennyit hozott a kert?
kalaszimisi 2023.01.19. 05:28:44
Az egyik a fóliasátrak építése, ahol lényegesebben jobban tudjuk szabályozni a körülményeket. Most már böhöm nagyokat is építünk, mert amit csak lehet, azt oda viszünk be.
A másik megoldást elég lassan szoktam meg, amolyan mobilizált kert. 10-15 literes edényekbe, meg nagyobb cserepekbe ültetünk, amelyeket az aktuális időjárásnak megfelelően szállítunk át a kerten belül. Tavaly csak kísérlet volt, de az a pár tő amit így nevelgettünk, meglepően szépen termett és extra finomat. Ez volt az oka annak, hogy sok paprika és paradicsom nem jutott be a házba :) Csak kóstolgattuk őket, de szinte mindig ott helyben megettük az összeset, annyira extra finom lett az ízük.
A harmadik egy citrusliget, szintén kísérleti céllal. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy egész jól idomulnak a nálunk lévő klímához. Például évek óta az van, hogy áprilisig vagy májusig szépen fejlődnek a barackfák, aztán az április avagy májusi hajnali fagy pár óra alatt kivégzi az évi termést. A citrusféléknek ez nem gond, a nyarat meg könnyedén viselik. Lehet, hogy ez lesz a jövő :)
Bejegyzés: Mennyit hozott a kert?
Kyria 2023.01.19. 00:07:55
Én mélyen tisztelek minden embert, aki kertészkedésre/termelésre adja a fejét ezen időjárási és minden egyéb körülmények között.
Most ugyan pont napok óta szakad az eső, de ha március-áprilisban fagyni fog (és volt már ilyen, emlékezzünk csak ama híres-hírhedt március 15-ére, amikor a havazás miatt megállt az ország), szóval ha esetleg hasonló bekövetkezik, én tényleg nem tudom, hogy lehet az ilyeneken túllendülni!??? (Jómagam biztosan összeomolnék.)
Bejegyzés: Mennyit hozott a kert?
kalaszimisi 2023.01.16. 07:33:31
Bejegyzés: Mi lesz KATA után?
kalaszimisi 2022.10.27. 08:18:42
Ettől függetlenül is számomra még mindig kérdés, hogy a helyi őstermelői kínálat milyen okok miatt nem jelenhet meg a boltokban? Több helyen is láttam erre példákat, mármint Angliában, Görögországban, Németországban, de még Ausztriában is pár helyen.
Bejegyzés: Miért eszel külföldi zöldséget?
KékFény6 2022.10.26. 19:48:10
Bejegyzés: Miért eszel külföldi zöldséget?
kalaszimisi 2022.08.21. 11:17:18
Az általad ide leírtak nagyobb részére már reagált vagy a bejegyzés, vagy a komment-részben elhelyezett pár mondat, azokat nem szeretném megismételni. Mást gondolunk pár dologról, amikkel érveltem, az láthatóan nem volt számodra meggyőző. Mindenesetre ezzel nincs bajom, van ilyen, ez természetes.
Egy részre szeretnék azonban mindenképpen reagálni, amikor ezt írod:
"Nincs olyan hely az országban, ahonnan 70 km-en belül ne lenne város. De még 20 se. Ez most ilyen mesemondó verseny volt?"
Én egész pontosan ezt írtam le:
"Az első igazi város 70 km. Létezik buszjárat a falu és a közeli város között (15 km a távolság)"
A 70 km az első igazi, klasszikus városra vonatkozott. A hozzánk legközelebbi település amelyik már várossá van nyilvánítva, az 15 km. Mármint 15 km-t kell megtenni ahhoz, hogy a település lakott részéhez érkezzünk. Ott még csak házak vannak, semmi más, az első boltig még kell pár km.
Azért a teljes kép kedvéért leírnék egy nevet: Bercel. Berceltől az első város 27 km-re van. Onnan még lehetne gyűjteni érdekességeket, mint például Galgaguta, ahonnan szintén 27 km az első város. Azon a környéken könnyű olyan falvakat találni, ahol nincs 20 km-en belül város. Van még Magyarországon pár ilyen rész. Például Tiszabecs, Milota, Boldogasszonyfa és így tovább.
Bejegyzés: Mi lesz KATA után?
kalaszimisi 2022.08.21. 09:54:07
Elkezdtünk ötféle fával dolgozni. A mandarin, a narancs és a citrom megvannak, élnek és jól érzik magukat. Mivel a fák fiatalok, még nem engedtük, hogy termésük legyen. A banán és az olajfa sajnos nem élte túl a telet, velük fel is adtuk Lehet, hogy hosszabb távon ez a három gyümölcs lesz a nyertes. Ehhez a gondolathoz még nem szoktattam magam hozzá, mert kissé morbidnak érzem annak a gondolatát, hogy narancsligetünk lesz a magyar síkságon...
A kútfúrásnál azt nem értem, hogy alkotnak egy jogszabályt, ami nem old meg semmit. Nincsenek álomképeim, nyilván azoknak szól, akik nem érintettek benne, de ennyire egyértelműen hasztalannak lenni, már-már világcsúcs...
Fóliasátor van, de azokban egy teljesen más irányba megyünk el. Ott már nincs termőtalaj, hanem olyan termesztőközeggel dolgozunk, amit máshonnan vásárolunk. Kőzetgyapot, kókuszból származó dolgok és hasonlók. Sokkal jobb velük dolgozni, ráadásul víztakarékosak, illetve a napelemes barkácsolás is nagyon kicsi befektetést igényel, hamar megtérül. Most úgy tűnik, hogy ez a jövő, de engem a lelkem mélyén az zavar, hogy külső forrásból jön a termesztőközeg, nem mi állítjuk elő.
Azt nem tudom, hogy mennyire jó ötlet a két nagy folyó vizével öntözni. Tényleg nem tudom milyen a folyóvizek összetétele, de a Dunával sokat dolgoztam ahhoz, hogy ne merjem felhasználni. Talán alaptalan a félelmem.
Tegyük fel, hogy akkor ez lesz, a folyók vize kerül tárolásra és lesz elvezetve a gazdákhoz. Mi ugye a kicsik vagyunk, akik 1 hektár alatti területen folytatunk termesztést, emberi léptékű kertekben (max 4-5 ezer nm-en). Hozzánk az nem
jut el szerintem a tározott folyóvíz. Már csak azért sem, mert ehhez nincs kiépített rendszer. Minimum egy csatorna kellene, amibe beleengedik a vizet és a gravitáció elvezeti ide. Szerintem ilyet csak a nagyobb gazdák fognak kapni.
Van példa egyébként arra, hogy egy jól kiépített rendszer miatt bárki kérhet vizet. Ez van például Maderián, de ott hegyoldal van, azon keresztül ömlik le a víz, a telkek tulajdonosai (családi házak, társasházak) pedig kiépítettek egy kis ajtót. A tulajok időt vásárolnak. A vásárlás után jön a vízember, aki a megadott időre megnyitja a kis ajtót és akkor folyik be a víz a telekre (nyilván egy tározóba). Valami hasonló lehetne nálunk is, nem lenne lehetetlen dolog. Legalábbis nem mindenhol.
Állítólag nekünk az lenne megoldás, ha a környezetünkben fellelhető vízfelület nagysága nőne, ezzel a párologtatott víz mennyisége is több lenne, ami első lépésben a mikroklímát változtatná meg, valamint esetleg növekedne a tavaszi és nyári esők mennyisége is.
Amennyiben nem elhanyagolt vizeket jelentene ez, akkor mindenképpen benne lennék egy próbában. A kétkedésem annak szól, hogy tudtommal a mostani nagy szárazságnak globális oka van, nem helyileg alakult ki.
A folyóvíz tározása, duzzasztása egy érdekes ügy. Írtad, hogy a Duna duzzasztása, tározása talán nemzetközi jogot sért - hát pont ellenkezőleg! Magyarországnak kötelessége lenne a Duna folyamatos hajózhatóságát biztosítani. Pontosan nem tudom, hogy egy évben hány napon át, de tudtommal ennek a kötelezettségnek a mai napig nem tett eleget az ország.
A hajózhatósághoz nagy valószínűséggel éppen a duzzasztás lenne a megoldás. A szerbeknek és a románoknak is ez érdekük, mivel így lehetne hajón Németország felé szállítani, valamint idegenforgalmi okok miatt is érdekeltek lennének benne. Ha Magyarországon a Duna egész évben hajózható lenne, akkor a nyugati kirándulóhajók eljutnának Pozsonytól lefele Belgrádig vagy akár a tengerig. Ezért a magyar állam bármilyen lépését éppen a szerbek és a románok ünnepelnék a legjobban (nem beszélve a németekről).
A magyar politika azonban nem mer a Dunához nyúlni. Igaz, hogy lenne más megoldás is, mint a duzzasztás (például a fokgazdálkodás XXI. verziója), de abba sem kezdenek bele. Mintha csak az lenne a lényeg, hogy ne csináljunk semmit, nem történjen semmi.
Bejegyzés: Mennyire nagy baj az esőhiány?
kalaszimisi 2022.08.21. 08:28:41
Településfejlesztéssel foglalkozom, rengeteg példát látok arra, hogy egy-egy dologtól várnak megoldást vagy szinte már megváltást. Magyarországon már persze önmagában az jó dolog, ha valami tényleg megvalósul, de legalább ennyire fontos utána a normális karbantartás is.
Vízfelületek esetén a szúnyog-ügy kardinális dolog. A szüleimnek volt a Balaton mellett nyaralójuk, dolgoztam a Duna közvetlen partján, tudnék mesélni. Volt olyan év (talán 2010), amikor nem lehetett a szabadban enni, mert annyi volt a levegőben szálló bogár. Ez Budapesten, a XI. kerületben, a Duna partján, meg onnan olyan 500-600 méteres zónán belül volt. Volt valamennyi lakossági felháborodás és hirtelen történt is valami.
A Balatonnál is megjelenik ez, csak mivel kiemelt szerepet kap, ezért a nyaralási szezon idejére valamit csinálnak. Tudnék képeket mutatni arról, hogy például májusban mi van ott... Néhány helyen a döglött halak szaga miatt forog az ember gyomra. Sokan nem hinnék el, hogy pár hét múlva ott emberek fognak egész nap pihenni, annyira gusztustalan az egész. Lehet, hogy majd felteszek ide képeket róla. Már nem emlékszem, hogy fényképeztem-e a nagy gyomorforgás közepette. A terület amiről írok, az Siófoknak, az egyik legjobbnak tartott partszakasza.
Bejegyzés: Mennyire nagy baj az esőhiány?
kalaszimisi 2022.08.21. 08:03:22
Az elmúlt hetekben jártam arra, kifejezetten néztem a fákat, hogyan érzik magukat. Mindenesetre nagyon érdekes lenne olyannak a tapasztalata, aki ott él és ott gazdálkodik.
Bejegyzés: Mennyire nagy baj az esőhiány?
fkv.119 2022.08.20. 12:47:33
Hát ez az! Jobban jártok ha mákot termeltek, és a kábszerből megveszitek az ukrán / lengyel gyümölcsöt. :)
"SZÁRAZSÁGTŰRŐ NÖVÉNYEKRE KELLENE ÁTÁLLNI?"
Lehet hogy a tekilának való kaktusszal jobban járnánk, ki tudja.
"Az megoldás lenne, ha a kútfúrási engedélytől való mentesség a 80-100 méter közötti kutakra is kiterjedne, de valaki egy íróasztal mellett másképp gondolta."
Vagy gondolt a magyaros észjárásra, hogy az enyhébb szabályozás kijátszásával mi kárt lehet okozni. Ha 5 m-ig lehet fúrni, 100-ig fognak. Ha 100-ig lehet, 150-ig fognak. És inkább maradt ennél.
"A csepegtető rendszer hatékony lenne, de még egy olyan kis területen is iszonyú drága kiépíteni, mint amilyen az enyém."
Fóliasátor kell hozzá, meg olyan növényt termelni, amit meg is éri. Ez valószínűleg nem a búza és nem a szotyi lesz. Azt majd az általad megtermelt drága cucc árából kell importálni valami csóróbb helyről. Ez van, át kell tolni a ráfizetéses melót másra. Ez nem csak a mezőgazdaságban van így, a gazdag nyugatiak ezt már rég felismerték, ezért gyártat mindenki Kínában.
A vízproblémára szerintem a Duna és a Tisza jelenti a megoldást. Ki kell szippantani belőle, és kirakni a földekre. Persze nem árt minél veszteségmentesebb módon, hogy jusson is mindenhova. Hogy lejjebb a rácoknak és az oláhoknak nem jut semmi, és száraz lábbal mehetnek át egymáshoz, az meg legyen az ő gondjuk. Tudom, nemzetközi szerződések... de hát járni jár, csak nem jut. :)
"egyes vélemények szerint a környezetünkben létre kellene hozni tavakat, köztük pedig vízfolyásokat, ez pedig pozitívan hatna az időjárási viszonyokra"
Meg a Tisza kyanarulatait visszaállítani, hogy ne menjen át olyan hamar a rácokhoz a mi vizünk. És tározók árvíz esetére, amiket jól megtöltünk mi magunknak, és nem átadunk a rácoknak. A végén az oláhok meg járjanak tevével...
---
Más: Most hogy ekkora drágaság van, az ukránok meg nem tudják elpasszolni a búzájukat, miért nem mazsolázzuk le a legjavát? Megvesszük mi a niggerek meg arabok helyett. És lesz olcsó(bb) kenyerünk. Lehet hogy jövőre már vége a háborúnak, és csak egyszer tudjuk eljátszani, de azzal is nyertünk 1 évet. Én lennék az el prezidente, tuti nyerészkednék rajta valamit.
Bejegyzés: Mennyire nagy baj az esőhiány?
fkv.119 2022.08.20. 12:08:04
A pékségben talán szívbajosak voltak árat emelni? 1000 Ft az a szar szemét kenyér a teszkóban, ami 200-at se ér, mint előtte.
"akkor a vállalkozásnak vége. Nincs választási lehetőségünk, hiszen a mindennapi élet költségei (diákhitelek törlesztése, étel, rezsi, stb.) nem fedezhető az én jövedelmemből és a vállalkozásból maradó 40 ezerből"
Rengeteg kényszervállalkozó van ezzel így.
"Ha az érintett cégeknek ezt bejelentjük, ők nem fogják tudni pótolni a párom munkáját."
Akkor majd megfizetik a munkáját rendesen, nem csak fizetgetnek. Vagy nincs is rá szükségük. Nekem is kéne Ferrari 10 ezerért, de még nem találtam rá eladót...
"A piacon nem fognak találni olyat, aki hasonló árfekvésben dolgozik (hiszen mind KATA alá tartozik, hozzánk hasonló okoból)."
Épp emiatt lesznek kénytelenek megfizetni az embert.
"Ha az IT-folyamat elakad, nagyon hamar semmi nem működik. Vagyis nem fog menni, elakad az üzlet, aztán abból egyenes út vezet a csődhöz."
Ezt mindenki elmondhatja magáról. Ha nincs áram, akkor még a gép se fog menni. Máris van fontosabb láncszem nálad. :)
"A lakosság azonban már dupla áron kapja meg amit kér, vagy még magasabb áron."
"Szegény" pizzafutárok akik eddig katáztak, és most ingyenes kiszállítás + csomagolási díj mellé még várnák a borravalót is... Ezek eddig is hozzátették a költségnövekedést az árhoz, nem érdekelte őket hogy mi miből tudjuk kifizetni. Ha tovább katázhatnának, akkor is emelnék tovább az áraikat. A "merjünk nagyot álmodni" felső határa csak a vásárlók fizetési hajlandósága. Ha túl pofátlanra sikerül az emelés, akkor még annyi bevételük se lesz.
"Bárki, aki nem hülye, az felszámolja a vállalkozást és belemegy ebbe. Ezen ki veszít?"
Bűnözni mindig is lehetett, csak megvan a kockázata hogy esetleg elkapják az embert. Kisembert könnyebben mint a nagy halat, mert nicnsenek ügyvédei, testőrei. És ő is ugyanúgy 1 megoldott ügynek számít a statisztikában, minek évekig a nagyhalak után futni, ha 5 perc alatt is hotható a statisztika?
"havi sokszázezer sem elég egy felszolgálónak"
Nekünk se, de mégse kapunk többet.
"Amikor viszont kiderül, hogy a dupláját vagy a tripláját is megéri a munkája, hirtelen fordul egyet a világ. Nem beszélve arról az esetről, amikor a megkereshető jövedelem esetben nagyobb szorzóról van szó!"
Ezért mosogat annyi magyar Londonban. És jól teszik, el lehet innen menni, ahogy Gy. Ferenc megmondta. Ez jó az ittmaradóknak is, hiszen kevesebb konkurrenciával az ő fizetésüket is muszáj lesz megemelni, mert nincs más helyettük. Az árak meg amúgy is mindig emelkednek, akkor is, ha a fizetések nem, akkor már inkább azok is!
"a jelenlegihez képest háromszor annyi jövedelemből élhetnénk (nem bevételről beszélek, hanem jövedelemről). Ezen ki veszít?"
Senki. Te nem, az utánad jövő se, hiszen muszáj lesz megfizetni, mert más nincs, és az állam se, mert úgyis csak katáztál, nem voltál rendes adófizető.
Bejegyzés: Mi lesz KATA után?