A szokásos kérdésre meglett a 2024-es válasz.

Ismerőseim, akik gondolkodnak a kert témájában, rendszeresen megkérdezik, hogy mennyi pénzt termel meg a ház mellett kialakított kert, melyre minden évben küldök egy kis számolgatást. A rövid válasz: 2024-ben nagyjából 110 ezer forintot spórolt meg a kertünk. Egyébként jóval többet, de erről lejjebb írok azoknak, akiket érdekel.

A legfontosabb kérdés ebben a számolás szabályai, melyben nincs változás a korábbiakhoz képest. Amikor beérkezik a házba a termény, akkor van egy mérleg, mellette egy füzet. Aki behozza, az leírja miből mennyit hozott be. Utána a vásárláskor megnézem, hogy azokból mekkora éppen akkor a legkisebb ár az Aldiban, Pennyben vagy a Tesco-ban, majd a legkisebb árral számolok. Ami nem érkezik be a házba, az nem kerül lemérésre. Ilyen az, ami a cefrehordóba kerül, amit elajándékozunk, illetve ami még kint elfogy (a gyümölcsök nagyobb része, de jó pár zöldség is).

Ami az eddigiekhez képest nagy változás, az a kertészkedés ragályos jellege. Felnőtt gyerekeink vannak, akik külön háztartásban élnek, egyébként városban nőttek fel. Eddig elzárkóztak a kertészkedéstől, de a 2024-es és a megelőző évi kerti élményeik miatt elkezdtek ők is a saját kis udvarukban ezt-azt termeszteni. Megtetszett nekik, hogy egy reggeli séta alkalmával nagyon finom dolgokat lehet csak úgy leszedni és megenni.

A fokhagymából túl sok lett, egyébként radikálisan megnőtt iránta a kereslet, de nem értem mi az oka
(nem saját termény van a képen!)

Ugyanígy a faluban is egyre inkább reneszánszát éli a kertészkedés. Bizonyos zöldségekből annyi volt, hogy aki csak elment a kapu előtt, kapott ajándékba egy csomó mindent, hiszen nem tudtuk feldolgozni. Érezték a különbséget ízben, így visszajöttek és megkérdezték mit csinálunk és hogyan. Látták, hogy ez nem is bonyolult, nem kell pénzt költeni, nem kapálunk állandóan, így kipróbálták. Az első szezonban még nem volt akkora nagy a siker, de tavalyra már mindenhol voltak látványos eredmények.

E miatt hatalmas adagokban kaptunk köszönetet kifejező ajándékokat. Tényleg rengeteget, mint például 300 kg burgonyát, mázsányit meghaladó paprikát és nagyon-nagyon hosszan folytathatnám a felsorolást. Sok terményből annyit kaptunk, hogy nem tudtuk felszedni a sajátot, mert már nem tudtuk volna feldolgozni. Ennek a hatásai nem látszódnak a tételes felsorolásban, maximum a nagyon kicsi összegekben. 

Igyekszem nem  panaszkodni, de azért azt meg kell említsem, hogy a termesztési célú kertészkedést a magas adóterhek miatt valószínűleg Magyarországon végleg befejeztük. Rengeteg füge, meggy, kukorica, paradicsom, paprika, szőlő, szilva, tök, zöldborsó, hagymaféle, burgonya, káposzta és még sok más egyéb maradtak mind ott, ahol voltak. A környéken élőknek szóltunk, hogy nincsenek zárva a kapuk sehol sem, korlátok nélkül bemehetnek és bármennyit felszedhetnek. Még így is sajnos sok minden maradt és ment a komposztba. Végül akkora komposztgödrökre volt szükség, hogy markolót kellett hívnunk hozzá.

Volt olyan adó, amit a négyszeresére emeltek. Egy csomó "apró" kötelező jellegű költség átlépte azt a határt, ami kiverte nálam a biztosítékot (például az összes banki díj 100 ezer forint felett volt tavaly!). Amit összességében ki kell fizetni egy év során, az már akkora nagy összeg, amit már ép elmével nem lehet vállalni. Nem írok konkrét összegeket és ilyeneket, majd esetleg egy külön bejegyzésben visszatérek rá.

A lényegre visszatérve, itt van a saját kertből a házba jutó termények tételes listája:

•  Alma 1300 ft, de az almalekváros szedés megint nem került lemérésre. Nagyjából 30 üveg lekvár készült.
• Cékla 300 ft, rengeteg a földben maradt, mert annyit kaptunk a szomszédtól, hogy alig bírtuk feldolgozni. Savanyúságnak lett termesztve, de a szomszédtól kapott mennyiségből 20+ üveggel készült.
• Cukkini 360 ft, mivel tavaly sokat ajándékoztunk, most hálából visszakaptuk. 
• Fejeskáposzta 6300 ft, savanyúság (vegyes vágott) miatt termesztettük. Nagyjából 35+ üveg lett belőle, valamint pár ebédre lett töltött káposzta is. Készült belőle tészta és leves is, de nem tudtuk feldolgozni az összeset. Ez amúgy kudarc, mert éveken át kísérletezgettük ki a termesztést és most, mire sikerült, már nem volt idő az összeset leszedni a megfelelő időben.
• Fokhagyma 9225 ft, csak saját célra termesztettünk, de valahogy elszámoltuk magunkat. Nem szedtük volna ki őket, de rengeteg ment ajándékozásra. Fokhagymaként is elajándékoztuk, de krémet is készítettünk belőle.
• Őszibarack 2760 ft, nincs sok fa, de most szerencsénk volt a termesztéssel. A tavaszi fagy ellen fátyolfóliával takartuk, de már akkorák a fák, hogy ebben az évben már nem tudtuk megtenni. A környéken egyébként sokan kiszedték a barackfákat, már nagyon kevesen maradtunk. A kajszit mind megettük a fáról, így azért nincs a listában.
• Paradicsom 31485 ft, mivel tavaly rengeteget el kellett ajándékoznunk, most igyekeztünk jobban készülni. Az a problémánk, hogy mivel nagyjából egy rövid időszak alatt érik be, ezért hirtelen kellene sokat feldolgozni. Sajnos most sem fért bele az időnkbe. Közel 80 százalék mérlegelés nélkül lett elajándékozva, de a végén már nem volt kinek adni.
• Petrezselyem 18400 ft, rengeteg termett, a többségét le sem tudtuk szedni. Készítettünk egy 12 hónapon át termő ágyást. A téli időszakban éppen megterem annyi, amennyi fedezi az igényünket. A többi hónapban extrém mértékű túltermelésünk van. Nagyjából az egész falut el tudnánk látni. Mivel nagyon finom az íze, jöttek is érte.
• Retek 5600 ft, februártól májusig, majd szeptembertől november elejéig termesztettük. Nagyjából a harmada érkezett be a házba, a többi főleg ajándékozva lett.
• Saláta 6600 ft, nagy kudarc volt, hogy a feldolgozás tempóját és a beérést ebben az esetben sem tudtuk összehozni. Nagyjából 80 fej maradt az ágyásokban és vérzett érte a szívünk. Ilyen jó termésünk még sosem volt!
• Szilva 3600 ft, ez lekvárnak lett behozva. a nagyobb részét még kint megettük. Tavaly 86 liter pálinka készült belőle. Egyébként arra a döntésre jutottunk, hogy le fogunk állni a pálinkával. Mi nem szeretjük, ezért átállunk valami másra, de még nem tudjuk mire.
• Szőlő 2000 ft, átálltunk arra, hogy egy tőkén csak néhány fürt legyen. Mivel a saját kertünkben kb. 30 tőke van, így is rengeteg volt. Természetesen ez is olyan termény, ami kint fogy el, nem érkezik be a házba. Amit behozunk, azt lepréseljük, szűrjük és megisszuk. Az egyéb kertjeinkben is vannak tőkék, nem is kevés. Nem szeretnénk kiszedni őket, így még nem tudjuk mi lesz az ez évi terméssel meg a jövőbeliekkel.
• Tök 540 ft, ez szintén olyan, amiből annyit kaptunk ajándékba, hogy nem tudtuk felszedni a sajátunkat. Amúgy szép tököm volt 2024-ben. Nem egyszer hallottam, hogy a szomszéd néni ujjongott a közös kerítésnél. Mire odaértem, elszörnyülködve, de örömmel mutatta, hogy mekkora nagy tököm lett. Nyilván azonnal a kezébe adtam, hogy kezdjen vele amit csak szeretne. 
• Uborka 13200 ft, ez már mind szabadon futó termés volt. Több is lett volna, de ebből is annyi jött ajándékba, hogy a sajátunkra már nem jutott idő. 
• Vöröshagyma 6890 ft, nehezen, de megtanultuk jól termeszteni. Teljesen önellátók lettünk mindenféle hagymából. A hagymák sokszor nem kerültek lemérésre, mert közvetlenül a főzés vagy reggeli előtt lettek kiszedve, olyankor meg nem vacakolunk a mérleggel. Ez a tétel a makói jellegű hagyma (2 éves), viszont csak magunknak termesztjük, eladásra már nem éri meg. Meglepően előnyös tulajdonságai vannak, de nincs rá fizetőképes kereslet. Vöröshagymát ajándékba is kaptunk másoktól, két darab 200 literes hordóba kellett önteni őket, aztán még egy harmadikba is jutott valamennyi. A rokonságot is teljes mértékben elláttuk belőle.
• Zöldborsó 900 ft, rengeteg lett és nagyon finom. Mivel a termesztési célú kertekben is sok lett, onnan hoztunk haza. A saját kertben már nem tudtuk leszedni.

Nem írtam semmit a fügéről. Ismét annyi lett, hogy nem tudtunk vele mit kezdeni. Látom mennyiért adták a boltokban, nálunk meg közel 800 kg ment a komposztgödrökbe. Szintén nem említettem a fák gondozásából származó faanyagot, ami nyomott áron is kb. 200 ezer forintnyi tüzelő. 

Ahogyan látható, hatalmas probléma a leszedés és a feldolgozás. Erre valamit majd ki kell találnunk, mert szinte csak sodródtunk a történésekkel, nem tudtuk kontroll alatt tartani. Sokkal kevesebb mennyiségre voltunk programozva.

Van pár érdekes tanulság, mármint olyan, ami túlmutat rajtunk.

1. Láthatóan a harmadik szezonra sikerült átlépni az önellátási határt. E miatt bárkinek merem ajánlani a saját kertet, de csak úgy, ha nem költ felesleges dolgokra. Például nem vettünk néhány tízezerért magaságyásokat, nagyon minimális a külső input és így tovább. A mindenhonnan ömlő információk nem ebbe az irányba terelik az embereket, ami egy hatalmas csapda.

2. Amikor a kert elkezdi ontani magából a terményeket, akkor a leszedés és feldolgozás egy aránylag rövid idő alatt kell megtörténjen. Főleg akkor, amikor az embert ajándékozzák és amúgy is ezernyi más dolga van. Nincs mese, erre készülni kell. A termesztési célú kertben erre mindig előre készültünk, nagyjából a mennyiségekkel is tudunk kalkulálni, de a saját kertben ezt nagyon csúnyán elrontottuk 2024-ben.

3. Az, hogy a kertészkedés ilyen reneszánszba kezd a környékünkön, minket is meglepett. Ennek a helyi hatása az lett, hogy a faluban a 2 zöldséges be is zárt. Persze ez nem ilyen egytényezős dolog, de a 2023-ban elkezdődött reneszánsz és a mostani bezárás között van kapcsolat.

Egyébként minkét zöldségesnek felajánlottam a termesztési célú kertjeink terményeit. Ők elhárították az ajánlatot, mivel számukra megoldott az árubeszerzés, legalábbis ezt mondták. A probléma aztán abból lett, hogy minden működő kertben rengeteg lett a felesleg, amit a szomszédoknak, barátoknak, de sokszor akárkinek elkezdtek ajándékozni. Hosszabb ideig nem volt ok bemenni a zöldségeshez, ahol amúgy nagyon más minőség volt, ráadásul drágán. 

Átlátom, hogy a tőlünk származó jobb minőség sem oldotta volna meg a problémájukat. Ugyanakkor, ha átveszik tőlünk, akkor nem ömlik rá ingyen a faluban élőkre. Egyébként nem kötelesek átvenni, nem is vártam el, csak érdekes ebbe belegondolni. A bezárás előtt mindkettő tulajjal beszélgettünk, előhozták a magas rezsit, a magas közterheket és az extrém magas banki díjakat. Úgyhogy tényleg nem miattunk mentek csődbe.

4. Állandó vesszőparipám, hogy a falusi kistermelők képesek biztosítani az önellátásukat. Az összes ilyen miniatűr gazdaságban annyi felesleg képződik, ami összemérhető a közepesek és nagyok éves mennyiségével. Bőven lehetne önellátó az egész ország, ezért sajnálatos, hogy a közvetett jelek szerint pont az ellenkező irányba haladunk. Még mindig lenne értelme elgondolkodni a kicsik, közepesek és nagyok békés egymás mellett működésének a biztosításában. 

A tavalyi évben megpróbáltunk egy fejlesztést falura költöztetni. Ennek az "élményeiről" remélem a következő bejegyzésben be tudok számolni. Még hagyok magamnak időt lecsillapodni, aztán amikor lehűltem, majd leírom.