Mennyit hoz egy kert akkor, ha nagyjából minden második héten van egy kis eső?

A 2022-es szezonban a kert nagyjából 40 ezer forintot termelt ki. Itt csak a saját házunk mellett működő konyhakertről van szó, más telkek és egyebek nincsenek benne. A számítás úgy készült, hogy a "leszedés" pillanatában néztük meg azokat a bolti árakat, amelyeken meg tudnánk vásárolni. Ezek főleg a Penny és a Tesco árai, mivel a legtöbbet oda járunk.

Az is az igazság része, hogy a terményeink minősége nagyon jó, többször is próbára tettük a boltban kaphatókat, a nyomukba sem érnek. Valószínű, hogy ilyen minőségű terményt jóval magasabb áron tudnánk csak megvenni. Ráadásul ami nálunk terem, az "jobban bio", mint amelyek hivatalos minősítéssel rendelkeznek, de ezeket nem vettük figyelembe, hiszen nem a jobbat és a "bióbbat" vennénk meg, hanem azt, ami még megfizethető és fogyaszthatónak néz ki.

Fontos kiegészítés a feleségem kritikája, miszerint ekkora mennyiségben nem vásárolnánk meg terményeket. Például szilvából, paradicsomból, paprikából, patiszonból, szőlőből és még ki tudja mennyi mindenből annyi volt, hogy ingyen adtuk azoknak, akik csak elmentek a kapunk előtt, mert rengeteg volt belőle. Az összegzésben csak azok a mennyiségek szerepelnek, amelyek bejutottak a konyhába és mérlegre kerültek. Amiket leszedés után egyből elosztogattunk vagy ami még a kertben elfogyott, az nincs itt.

Fontos megjegyzés, hogy nekem öröm volt látni azt, amikor a család tagjai a kerti séta során csak úgy leszedtek ezt-azt és még a séta során meg is ették. Az összes őszibarack, az összes körte és az alma 99 százaléka például így "tűnt" el. Ezek nem szerepelnek tehát itt, de valahogy ezt látva éreztem azt, hogy a családtagokat megnyerte a kert, ami nekem fontos volt. Nálunk ugye felnőtt gyerekekről van szó, akik Budapesten nőttek fel, így nem lett beléjük nevelve a kertészkedés.

Fontos kiegészítés az is, hogy mivel 2022-ben nem volt eső (áprilisban volt az utolsó, szeptemberben az első), ezért a saját házunknál lévő kertnek nem adtunk esélyt 2023-ban. Különösen sok mindent nem ültettünk, mert nem bíztunk abban, hogy lesz eső. Amennyiben sejtettük volna, hogy kb. minden második héten lesz eső, akkor több palántánk lett volna. Voltaképpen csak annyi palántánk volt, hogy egyes termesztési módszereket és egyes alfajokat leteszteljünk. 

És akkor a tényszerű összeg: 114 864 forint. 

Az eredmény ezekből a tételekből állt össze:

• Alma: 400 forint, bár készült 12 üveg almalekvár is, de amikor ahhoz leszedtük az almákat, elfelejtettük lemérni. Sőt, a reggeli séták során rendszeresen dézsmálva lett a termés, így a 400 forint nagyon nem tükrözi a valóságot.
• Burgonya: 900 forint, ugyanis egyszerűen nem jutott idő a kiszedésre. Nagyjából 20-25 kg maradhatott a földben. Ez tavaly is gondot okozott, ami valahol szégyenletes, de a helyzeten nem változtat. Ugyanez sajnos most is előfordult.
• Cukkini: 6221 forint. A konyhába (mérlegig) csak az jutott be, amit azonnal feldolgoztunk. A termés nagyobb hányada a konyhát (mérleget) megkerülve azonnal el lett ajándékozva. 
• Fokhagyma: 1664 forint. Szándékosan csak annyi került a földbe, amennyi a saját igényeink fedezte, de sokat még így is elajándékoztunk. 
• Káposzta: 1600 forint. Hatalmas harcot vívtunk értük, rengeteg bogár megszállta őket, egyes ágyásokat egy éjszaka alatt elpusztítottak a csigák. Így is önellátók lettünk savanyúságból, ekkora mennyiség elegendő volt.
• Paprika: 24800 forint. Itt a termésmennyiség 1/3 része nem jött be a konyhába, hanem ajándékoztuk.
• Paradicsom: 24380 forint. Szintén az 1/3 rész nem jött be a konyhába, hanem ajándékoztuk mérlegelés nélkül. Egyszerűen nem fért bele a csúcsidőszakban az azonnali feldolgozás.
• Patisszon: 9400 forint, kb. 2/3 rész be sem jutott a konyháig, mert elajándékoztuk a leszedéskor. Itt is az volt a baj, hogy nem volt kapacitásunk feldolgozni.
• Petrezselyem: 3400 forint. Ez jóval több volt annál, mint ami az egy éves igényünk. A teljes nagyobb családot, sőt, akár az egész utcát is el tudnánk látni belőle. A minősége is kifogástalan, de már tavaly is túl sok volt (2024-ben is rengeteget termett, már sajnos le sem szedjük).
• Répa: 450 forint. Nem volt időnk foglalkozni vele a sok egyéb teendő miatt. Ezek amúgy olyan magról keltek ki, amelyek a múlt szezonból maradtak a földben.
• Retek: 7145 forint. Alapvetően arra jöttünk rá, hogy áprilistól már nem érdemes vetni, mert nem fog a meleg miatt nálunk rendesen kifejlődni (ezt csak a szabadföldre értem, egy árnyékos és védettebb, hűvösebb helyen ilyenkor is van belőle termés, ami egy család reggelijéhez elegendő). Viszont februártól áprilisig nagyon bőségesen terem és extra jó minőségben. Kb. a felét mérlegelés nélkül elajándékoztuk. Amikor leszedtük, akkor kimentem a kapuba és aki éppen arra jött, az kapott belőle.
• Saláta: 4492 forint. Egy részét (kb. a felét) sajnos szintén ajándékozni kellett, mert nem volt idő feldolgozni.
• Szilva: 14 400 forint. A termés nagy része nem jutott el a mérlegig, hanem a hordókba került és a végén 57 liter pálinka lett belőle. Az 57 liter pálinka nincs benne az összegzésben. A 14400 forintnyi szilvát nyersen megettük, befőtt készült belőle vagy éppen lekvár. 
• Szőlő: 2600 forint. Egy nagy átalakítást hajtottunk létre, több tőkét teljesen felszámoltunk. Átálltunk arra, hogy egy tőkén ne sok fürt legyen, hanem nagyon kevés, de az a lehető legfinomabb legyen. 
• Tök: 7312 forint. Ez esetben is sokat elajándékoztunk, mert képtelenség volt feldolgozni.
• Uborka: 2850 forint. Sokféle termelési módszerrel kísérleteztünk, ezért ilyen kevés. Ebben a szezonban már azt alkalmaztuk, ami sikeres lett. Erről majd egyszer kellene írnom, mert egy nagyon érdekes és tanulságos kísérlet volt, ami önmagán túlmutató tanulságokkal rendelkezik. Végül arra jöttünk rá, hogy a legeredményesebb nálunk az, ha palántákat ültetünk ki május 15. után, amelyeket nem karózunk ki, hanem hagyunk szabadon futni. Nagyon sok módszert próbáltunk ki, de csak ebből jött ki érdemi mennyiségű termés.
• Vöröshagyma: 2850 forint. A hagyma ügyében egy kísérletezésnek a végére értünk, amelynek a mostani szezonra már meglett az eredménye és végre hagymából is teljesen önellátók lettünk.

A fenti listából hiányzik a füge is, mivel azt sokszor szüreteltük és mindet el is ajándékoztuk. Rengeteg füge van, többször le lehet szedni, de nem tudunk vele mit kezdeni. Látjuk persze mennyiért adják a boltokban, de másokkal összefogva sem tudtuk elérni, hogy átvegyék tőlünk.

Nincs a listában az (mert nem pénzbeli értéke van), hogy a ház melletti kert voltaképpen egy virágos, egyre árnyékosabb park, ami szerintem nem jelentéktelen. A sok fa gondozásából (körülbelül 200 fáról van szó) rengeteg tüzelő kerül ki, ami szintén nincs az összegzésben benne. Akárhogyan is számolom, minimum 100 ezer forint körüli összegről beszélünk. Annyi kiszáradt fa van letárolva, hogy egy közepesen hideg telet ki tudnánk fűteni velük.

Ahogyan azt mások kifejtették, ez az összegzés (és az összes ilyen) választ ad arra, hogy érdemes-e ma még konyhakertet üzemeltetni. Erre mindenkinek más a válasza, az enyém az, hogy igen, érdemes. Azt nem állítanám, hogy mindenkinek megéri, mert ezek még olyan értékek, amelyek éppen "megéri" és a "nem megéri" határára helyezik az egészet. A "megéri" válaszban is azért vastagon benne vannak a járulékos hasznok, mert csak önmagában tekintve azért ezek nem annyira jó számok. Lehetne más a helyzet, de az már olyan politika, amit nem tudok befolyásolni.

Ennyit szinte bármelyik reggelihez le lehetett szedni júliustól az első fagyokig, ami egy olyan élmény, ami pénzben nem fejezhető ki

Arra különösen figyeltünk, hogy összeszámoljuk mennyi munkaóránk van a kertben. Most már olyan rettenetesen nagy dolgokat nem kellett elvégeznünk, hiszen a nagy átalakításokon túl vagyunk. Összesen (tehát 2023 első napjától az utolsóig) 118 munkaórát vett el tőlünk a kert (nem fejenként, hanem kettőnktől összesen). A kert üzemeltetésére elköltöttünk kb. 69 ezer forintot. Amennyiben ezt a 115 ezerből levonom, akkor nagyjából a kertbe befektetett 1 órás munka kb. 390 forint nyereséget hozott.

Más szemlélettel azt is lehet mondani, hogy minden kertben töltött óra kb. 1000 forintot jelent, amiből már a kert működtetését is bőven lehet fedezni. Ebbe viszont minden belefér, az összes gép, szerszám és mindenféle anyagok.

A termények feldolgozása egy elég komoly probléma lett. A termények ugyanis nem egyenletesen jönnek, hanem egy viszonylag rövid idő alatt érik be nagyon sok. Mivel a nap 24 órából áll és más teendőknek is bele kell férnie, így egy bizonyos mennyiség felett nem tudjuk a mennyiséget befogadni. Amúgy ezen sokat gondolkodunk. A raktározás helyét ki is bővítettük, mert ami eddig volt, abban már nem fértünk el (és most, augusztus 20-án már nagyjából tele is van, pedig még csak paradicsomból napi 3 kg bejön a házba).

Szempont lehetne az is, hogy amikor akárkinek ajándékozunk, azért azt más formában vissza szoktuk kapni. Mindig anélkül adunk, hogy elvárásunk lenne, nem is könyveljük le kinek mennyit adunk és mit kapunk vissza. Jól érezhetően nekik is jól jön, hogy tudnak nekünk ajándékozni, mert ők sem tudnak korlátlanul tárolni. Kaptunk ilyen formában rengeteg disznóhúst, tyúktojást, zöldséget, gyümölcsöt, vetőmagokat, gyümölcsfákat, de néhány munkát sem engedtek kifizetni (nem hajtottunk ilyesmire!). Ezeknek az összesített értékét megbecsülni sem merném, mivel nincs róla listánk (szalonnát és karajt viszont sem tavaly, sem most nem vettünk a boltban). 

A termények feldolgozásában valószínűleg az általunk használt módszerek nem jók, mert túl sokat szöszölünk és ekkora mennyiséghez valamit másképpen kellene csinálni - de fogalmunk sincs merre induljunk el

Az is látszik, hogy rengeteg olyan alapanyag akad, amiből jó minőségű alkoholos italokat lehetne készíteni. Persze ezek értékesítése már más ügy, de elkezdtünk rajta gondolkodni. Az 57 liter szilvapálinka, a 45 liter fügéből készült alkoholos italfélék azért még nem olyan mennyiségek, amiből nyereséget is ki lehetne hozni, de gondolkodunk rajta. Ahogy elnéztem a költségeket és minden egyéb előírást, egyszerűen nem látom benne a nyereséges gazdálkodásnak az esélyét sem. Érdekelne, hogy másnak miképpen jön ki ebből nyereség! Mármint nem papíron, hanem a valóságban.

Ugyanígy él bennünk az a kérdés is, hogy miként lehetne a magyarországi termésfelesleget értékesíteni. Akárhogy is számoltunk, ezek nyereséges eladása (kicsi termelők vagyunk) nem lehetséges. Korábban említettem, hogy vannak más országokból közvetlen tapasztalataink, de felesleges lenne arról áradoznom, mert a magyarországi helyzet alapvetően el van rontva. Mármint direkt, mégpedig azért, hogy csak a nagyobb közepes és a hatalmas termelők tudjanak megélni gazdálkodásból. Erről már többször regéltem itt is, hogy ez szerintem nem jó.

A külföldi élményeink nagyjából úgy foglalhatóak össze, hogy a politika felismerte a helyi kicsik fontos szerepét az ellátásban és a nagyok visszafogásában. Ráadásul nem mellékes az sem, hogy ez is egy olyan tényező, ami exportot generál, ami a magyar gazdaságra is erősen ráférne. Említettem már, hogy amit például Görögországban termesztünk és 480 ft/kg áron vásárolnak fel tőlünk, azt a magyar boltokban 1000-1200 ft/kg áron adják el. Nem lett volna lehetetlen ugyanezt Magyarországon is kialakítani, csak ugye a hazai nagyoknak nem ez volt az érdeke, így rengeteg mindent behozunk, amit amúgy nem kellene, ráadásul jó drága áron adják el. Most erről sem regélek, mert már korábban megtettem.

Számunkra egyértelmű, hogy "valakiknek" az a célja, hogy a konyhakertek és a kicsi termelők még inkább vissza legyenek szorítva (nyilván a nagy termelőkre utalok, nem valami vadabb konteóra). Még azt sem érzem túlzó állításnak, hogy abszolút ki akarnak minket szorítani az élelmiszerellátásból, amelyhez amúgy a politika is készségesen segítő kezet ad. Ezt napról-napra érezzük, számunkra ez nem kérdés. Illetve ez a kiszorítás már létezik, hiszen azért harcolunk, hogy vissza tudjunk kerülni. Erről sem szeretnék mérgelődő sorokat gyártani, mert felesleges. 

Arra viszont szeretném felhívni a figyelmet, hogy rengeteg terményfelesleg állt elő egy olyan kertből, ahova csak éppen elültettünk valamiket. Ugyanez a helyzet a falu összes konyhakertjére igaz volt 2023-ban (is), Szerintem ezt a lehetőséget nem kiaknázni, egy óriási politikai és gazdasági hiba.